A fociünnep jön-megy, de a nyugdíjreform, és a többi intézkedés, marad. Július 17-én, kedden kezdi tárgyalni az orosz parlament azt a törvénytervezetet, amely 60-ról 65-re emeli a férfiak, illetve 55-ről 63 évre a nők nyugdíj korhatárát, 15 éves átmenettel. Oroszországban - akkor még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg az aktív munka befejezésének határát, amelyhez azóta nem nyúltak. Az időzítés továbbá több mint megfelelő volt az általános forgalmi adó 18-ról 20 százalékra való növelésére is. A Levada Központ közvélemény-kutatói által végzett felmérés szerint ugyanis az utóbbi négy hét legfontosabb történésének majdnem kétszer annyi orosz nevezte meg a világbajnokságot, mint a nyugdíjrendszert érintő változásokat.
De nem csak ez a két intézkedés nem kapott megfelelő figyelmet a vb miatt. El-elhalványodtak a nyugdíjreformok elleni tüntetésekről szóló hírek, és a két éve elfogadott Jarovaja-féle terrorista ellenes törvénycsomag életbe lépése sem kapott visszhangot július elején. Az új jogszabály szerint a távközlési szolgáltatóknak fél évig meg kell őrizniük az ügyfelek sms-üzeneteit és a hanghívások felvételeit, egy hónapig pedig az internetes forgalomra vonatkozó adatokat.
Válaszként Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos acél- és 10 százalékos alumínumvámjára, július 6-án 15-20 százalékos pótvámot vetettek ki azon Amerikából importált árukra, amelyeknek van orosz helyettesítő termékük. És miközben születtek a szebbnél szebb gólok, továbbra is éhségsztrájkolt a politikai okokból bebörtönzött ukrán filmrendező, Oleh Szencov, akit korábban terrorizmus vádjával 20 év börtönre ítéltek. Orosz aktivisták ugyan igyekeztek szögesdróttal bevont világbajnoki trófeával felhívni a figyelmet az akcióra, de nekik sem sikerült számottevő figyelmet kapniuk.
