Mégse emelik a közműhivatal elnöke havi keresetét a bruttó átlagkereset tízszereséről tizenötszörösére, helyettesei jövedelmét pedig a kilencszereséről a tizenháromszorosára – derül ki a parlament gazdasági bizottsága nevében a fideszes Bánki Erik elnök által nemrég benyújtott – vagyis a kormánypárt politikai akaratát tükröző – módosításból.
Az Orbán-kabinet által jegyzett eredeti, júniusi törvényjavaslat értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, a korábban fideszes képviselőként tevékenykedő Dorkota Lajos havi fizetését hárommillióról 4,5 millióra, az elnökhelyettesét pedig havi 2,7 millióról 3,9 millióra emelték volna. Az előterjesztő, vagyis az illetékes innovációs és technológiai tárcát vezető Palkovics László azt is javasolta, hogy a hivatali elnök a dolgozók számára a köztisztviselőkétől eltérő, emelt illetményt állapíthasson meg, annak növeléséről is szabadabban rendelkezhessen és hogy maguk állapíthassák meg teljesítményértékelési, jutalmazási, illetményen kívüli juttatási, toborzási, kiválasztási és képzési rendszerüket.
Bánki Erik indoklásában ugyanakkor inkább a teljes köztisztviselői kar illetményemelési szükséglete mellett érvelt. Szerinte ezt a MEKH kapcsán is érdemes bevárni, szem előtt tartva, hogy a hatóság vonzani és megtartani is képes legyen a szakembereket. A bizottság a MEKH tevékenységére vonatkozó kormányindítványok közül csak a bérezésre vonatkozókat törli.
Pedig a módosítás előtt néhány nappal a parlament plenáris ülésén a kormánypárti oldal részéről még maga Bánki Erik is védte a béremelési szándékot. Akkori véleménye szerint ez garantálná a hatóság eredményesebb munkáját és megakadályozná, hogy az iparág társaságai elszipkázzák a dolgozókat. Kaderják Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkáraként elhangzott szűzbeszédének pedig az kölcsönzött némi pikantériát, hogy a közgazdász-szakember az első Orbán-kormány idején a mostani közműhivatal jogelődjét irányította.
Az emelési szükségletet azzal indokolta, hogy a MEKH ne biztosítson jelentősen alacsonyabb bért az általa felügyelt társaságokhoz képest, illetve hogy a hivatalvezetők nap mint nap egyenlő félként vehessenek részt az energiaipari cégekkel folytatott „nagyon kemény vitákban”. A KDNP részéről felszólaló Aradszki András - Kaderják Péter államtitkári elődje - sajátos módon azzal érvelt, hogy ha visszaesnének az átlagkeresetek, az a hivatalvezetők bércsökkenésében is „negatív elismerést nyerne”.
Az ellenzék, ha különböző vérmérséklettel is, de egyöntetűen támadta az ötletet. A szocialista Varga László szerint a MEKH-vezetők bére a megdöbbentően nagyról az egész különösen nagyra nőne. Hiányolta az elnök ebbéli szabadságának bővítésének pontos indoklását. A kormánypárti felszólalók mindegyike által többször hangsúlyozott hivatali függetlenséget azzal vonta kétségbe, hogy miközben az állami közmű 12 ezer forintos áprilisi gázárkedvezményével kapcsolatos panaszokat lesöpörte, addig az általa ismert békési gázszámlázási vagy miskolci távhődíjgondok kapcsán nem lát előrelépést.
A LMP-t képviselő Schmuck Erzsébet szerint a zöldpárt jelen formájában egyáltalán nem bízik az - energetikai ügyekben is döntő - közműhatóságban. A hivatal vezetőjét kizárólag a politikai hűség alapján választották ki és tettek „leválthatatlanná”, az energiaipar az elmúlt évek során kormányközeli oligarchák területfoglalási színterévé vált - véli. A fogyasztóvédelmi kötelezettség papíron maradt, sokkal inkább a Fidesz gazdasági holdudvarának igényeit szolgálják ki. Az ellenzéki politikus a bérnövelést pontos szakmai teljesítménykövetelményekhez kötné, az átvándorlást pedig összeférhetetlenségi szabályokkal korlátozná.
Annak kapcsán, hogy (MSZP-s) számítások szerint a magyar családok 2013 és 2017 között a piaci árakhoz képest átlag 70 ezer forinttal fizettek többet a gázért, a párbeszédes Tordai Bence nonszensznek tartja a mindezt nem akadályozó hivatalt függetlenként bemutatni.
Annak kapcsán, hogy az eredeti javaslat egyik – megmaradt – pontja szerint a hatóság a fogyasztók tömegei védelmében közérdekű eljárást indíthat, a jobbikos Kepli Lajos Schmuck Erzsébethez hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy ezzel a hatóság ne valamely hátsó szándékok mentén lehetetlenítsen el piaci szereplőket. Kaderják Péter biztosított afelől, hogy a tárca a jövőben ezt is ellenőrzi.
Bánki Erik a közműhatóság hatáskörbővítése kapcsán a Fidesz elmúlt években kiforrott, azóta több elemében cáfolt politikai fordulatait is felemlegette.
