Az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) sok kritika érte, hogy míg az előző jegybanki elnök, Simor András 2013. márciusáig tartó időszakának ellenőrzését a legapróbb részletekig elvégezte, az azt követő időszakról csak évekkel később készített jelentést. Talán ezeket a bírálatokat is megszívlelve szerdán a számvevők közzétették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere 2016-ban szabályozottan működött.
Ebben aligha kételkedhetünk, bár a sok vihart látott alapítványok vizsgálatának eredményét hiába is keresnénk - feltehetően az ÁSZ ezeket nem tekinti a vizsgálata tárgyának. A jegybanki működéstől teljesen idegen Értéktár működését rendben lévőnek tartották, nem csak szükségtelenségét nem tették kritika tárgyává, de azt sem, hogy vajon reális árat fizettek-e a megvásárolt műkincsekért és műtárgyakért, s vajon indokolt volt-e egyes kulturális értékek megvásárlása? Az idei parlamenti választásokkal lejárt mandátumú felügyelő bizottság az ÁSZ szerint szintén szabályosan működött - írják ezt annak ellenére, hogy ez a testület gond nélkül elfogadta az MNB ingatlanvásárlásait, és ezek indokoltságára nem kért magyarázatot.
Az viszont jogosan vették észre, hogy a felügyeleti eljárások során, ezek lezárását követően nem gondoskodtak a nem kezelhető adatok megsemmisítéséről. Talányos megállapítás ugyanakkor, hogy "az MNB gazdálkodása a működési költségekre és a beruházásokra vonatkozó éves terv kialakítását kivéve (...) szabályszerűek voltak. (...) a részletezettsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak." Márpedig közismert:
