költségvetés;bizottság;otthonápolás;

- Varga el sem ment, Banai mindenkit megnyugtatott a költségvetési bizottságban

Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére, államtitkára viszont mindenkit megnyugtatott: ha a jövő évi költségvetés kapcsán el is számolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" majd a veszteséget.

Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére. A miniszter feltehetően megkapta Varju László bizottsági elnök (DK) a meghívóját a "Tájékoztató a forint gyengüléséről, és ennek költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos terveiről" címet viselő napirendre, ám a bizottság éber alelnöke Szűcs Lajos (Fidesz) a meghívó elküldésével egyidejűleg - írásban - le is vetette a napirendről ezt a témát. Indítványát azzal egészítette ki, hogy "tekintettel arra, hogy a bizottság kormánypárti többsége nem fogja támogatni az erre irányuló napirendet, ezért javasoljuk, hogy az érintetteket értesítse ki a a fent említett változásokról."

Varga Mihály, tehát nem jött, de a következő napirendi pontnál, a 2019. évi központi költségvetés szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán - a kormány képviselőjeként - Banai Péter Benő pénzügyi államtitkárnak kötelező volt részt vennie. Így nem úszta meg az ellenzéki képviselőknek azt a kérdését, hogy vajon miért 311 forintos euróárfolyamot tartalmaz a jövő évi büdzsé, amikor forint hetek óta gyengélkedik, szerdán az MNB 324,62 forinton jegyezte az európai közös devizát. Márpedig az elemzők véleménye szerint az év végén jó esetben 320 forint körül alakulhat a kurzus. Ez kétségtelenül kedvező az exportőröknek, valamint a hozzánk látogató turistáknak - mondta Varju László -, ám kedvezőtlenül érinti a még mindig 20 százalék körüli devizaadósságunkat, gerjeszti az inflációt, ennek révén újabb korrekciót kényszerít ki a nyugdíjak emelésénél.

Az államtitkár elárulta: a költségvetési javaslatba mindig a törvénytervezet benyújtását megelőző öt hónap átlagárfolyamával számolnak. Elismerte egy olyan szabadon lebegő devizánál, mint amilyen a forint, nem tudják megjósolni, hogy egy év múlva hogyan is alakul az árfolyam. (Ez is példázza azt, hogy amikor az Országgyűlés a nyár elején elfogadja a következő évi költségvetést, akkor még semmi rálátása nincs a nemzetközi és a hazai gazdasági folyamatokra.) Ha elszámolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" a veszteséget - tette hozzá Banai Péter Benő.

Rendeznék az otthonápolás díjátA parlamenti ellenzéki frakciók egységesen javasolták, hogy a méltánytalanul alacsony, 32,6 ezer forintos alapösszegű otthonápolási díjat emeljék fel 80 ezer forintra. (A jelenlegi, legmagasabb kategóriájú segély, családi pótlékkal együtt havi 75 810 forint.) A környező országokban, ahol mindenütt munkaviszonynak számolják el a gondoskodásnak ezt a formáját, a mienknél magasabb az alapösszeg, átszámítva Romániában 130 ezer, Csehországban pedig 180 ezer forint, Szlovákiában - ahol augusztustól a fogyatékkal élők további 98 ezer forintot kapnak -, 138 ezer forint.  Nálunk, ha az ápoló beteg lesz, akkor legfeljebb 45 napig jár számára a társadalombiztosítási ellátás. Bár a kormány semmiképpen nem kívánja ezt a járadékemelést a költségvetési törvénybe beemelni, de kormánypárti képviselők tárgyalásokat kezdeményeznek az Emberi Erőforrás Minisztériumával - Varju László bizottsági elnök részvételével - s remélik, hogy az ősszel önálló jogszabályként benyújtva, 2019. január 1-jétől orvosolják a problémát. Ebben bízva az ellenzéki képviselők visszavonták indítványukat. 

Az Ikarus Egyedi Kft. összesen 180 buszra szerződött a Volánnal és a BKV-val, de nem tudta ezeket legyártani. A kormány mégis megmentené a céget, stratégiailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.