Ha nyernek az ügyben indított kártérítési perben, akkor az így kapott pénzből kell törleszteniük, míg ha elbukják a pert, akkor önerőből kell visszaadni a pénzt. Az állam által hétfői határozatban felkínált összeget egyébként az ingatlannal kapcsolatos hiteltörlesztésre, és lakhatási költségekre lehet fordítani.
A két, egyenként háromlakásos ingatlan egykori lakóinak kálváriája 2010 óta tart, akkor ugyanis egy hónap alatt két robbanás is történt a 2006-ban átadott társasházakban. Később kiderült, hogy az épületeket olyan területre húzták fel, ahol korábban robbanó- és mérgező anyagokat tároltak, az építkezés előtti földtisztítás pedig nem volt megfelelő. A beszivárgó esővízzel ezek az anyagok reakcióba léptek, és végül robbanást okoztak. A lakók ráadásul sorra megbetegedtek: volt, aki elvetélt, volt, aki pánikbeteg lett a robbanás miatt, az egyik gyermek esetében pedig kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg. A sajtóban emiatt gyakran csak „rémségek házának” nevezték az épületet, amely az életveszély miatt 2012 óta már teljesen lakatlan.
A családok végül teljesen ellehetetlenültek anyagilag, a 25 millió forintért vásárolt ingatlanokat ugyanis jellemzően hitelre vették, így albérleti díjuk mellett akkor is kellett fizetniük a törlesztőrészleteket, amikor már nem is laktak a Grassalkovich úton. - Abszurd, de még összetehetem a két kezemet, hogy a bank megengedte ezt a lehetőséget. Az életveszélyesség megállapítása után ugyanis megsemmisült a jelzálog alapja, így jogilag azt is kérhette volna a pénzintézet, hogy 15 napon belül fizessem vissza az egészet – mondta az egyik lakó. Úgy vélte, a hétfői kormányhatározatban megjelenő támogatás inkább hitelnek tekinthető, mintsem valódi segítségnek.
Lapunk megkérdezte az ügyben felelős Belügyminisztériumot, hogy miért visszatérítendő támogatást adnak a lakóknak, ám a tárca válaszából ez nem derült ki.
Baranyi Krisztina IX. kerületi, korábban az Együtt színeiben, jelenleg függetlenként politizáló képviselő arra is rámutatott, hogy neki többször is ígéretet tett Lázár János, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy rendezi az ügyet, de ez máig nem történt meg megnyugtatóan. Tavaly 80 millió forintos keretösszegből készítettek egy tanulmányt is, amely szerint az épületeket el kell bontani, 9 méteres mélységben ki kell cserélni a talajt, a tulajdonosokat pedig kisajátítás útján kellene kárpótolni. Ennek a tervnek a végrehajtását 2019 végéig kellene elkezdeni, de valamiért a családok kárenyhítésével kapcsolatban mindig félrecsúszik valami, így a lakók hiába várnak segítségre – tette hozzá a politikus.
A lakók egyébként már teljesen belefáradtak a pereskedésbe, a folyamatos időhúzás miatt ugyanis akár az is előfordulhat, hogy 20-25 évig kell majd bíróságra járni, mire ítélet születik.
