Kína egy olyan területen is meglepetéseket tartogat, amelyről viszonylag kevés szó esik. A világ elektromos hálózatának az átalakítását tűzte ki célul. Azt, hogy megteremti saját világhálózatát. Nem lesz nehéz dolga, már most az alternatív és megújuló energetika terén az élmezőnyhöz tartozik. Kína a világ villamos energiájának a 30 százalékát biztosítja, jelentősen megelőzve az Egyesült Államokat, Indiát, Japánt és Oroszországot.
A kínai állami társaság, az SGCC, amely a világ legnagyobb villamos energia ellátója, 2050-re tervezi, hogy létrehozza a kontinenseken átívelő hálózatot. Mint erről az „Expert” orosz honlap beszámol, a 2010-es évek elején kezdtek a kínaiak aktívan részt venni a külföldi hálózatok fejlesztésében, és hamarosan részesedést szereztek többek között Chile, Brazília, Portugália, Olaszország, Görögország, Pakisztán és a Fülöp-szigetek különböző társaságaiban.
A tervezett világhálózatot, amelynek költségei az eget ostromolják, a nap- és a szélenergiára alapozzák. Egyelőre Kínán belül igyekeznek a villamosenergia hálózatok összekapcsolására, aztán Mongóliától Koreáig a szomszédos országokat kötnék be a kínai hálózatba.
A kitűzött cél elérése technikailag rendkívül bonyolult, mivel a már meglévő hálózatok évtizedek munkájával jöttek létre, modernizációjuk számos problémát vet fel. A megálmodott hálózat viszont, a kínaiak szerint, a világgazdaság fejlődésének adna lökést, kiegyenlítené a tarifákat, enyhítené a kereskedelmi vitákat és hozzájárulna ahhoz, hogy a világ egységesebbé váljon. Természetesen mindez elsősorban a kínai érdekeket szolgálná, jelentős mértékben hozzájárulna az új kínai selyemút sikeréhez.
Az oroszok idegességét az indokolja, hogy Kína kiszámíthatatlan veszteségeket okozhat az országnak. Közép Ázsia, Afganisztán és Pakisztán viszont jelentős szerepet vállal a terv megvalósításában. Kérdés, mit tesznek ebben a helyzetben a volt szovjetköztársaságok, amelyek a Szovjetunió széthullása után kívül maradtak az egységes villamos energia hálózaton és ezért nagy gondokkal küszködnek.
Mindebben Moszkvában ismételten annak a jelét látják, hogy Peking világhatalmi szerepre készül. Ennek számos jele van. Az egyik legutóbbi az, hogy a Hengtong High Voltage kínai társaság elkészült a világ leghosszabb víz alatti kábelének a gyártásával. Az 500 kW-os, több mint 18 kilométer hosszú kábel márciusban már átesett a gyári teszteken. Ez a kábel kulcsszerepet játszik annak a tervnek a megvalósításában, amelynek a célja, hogy villamosenergiával lásson el egy új gazdasági zónát. Olyan fontos áttörésként értékelik ennek elkészültét, hogy a gyárban nagy ünnepségek keretében értékelték a jelentőségét.
A Hengtong High Voltage sem elégszik meg a hazai sikerekkel, széleskörű nemzetközi tevékenységének a bizonyítéka, hogy jelentős mennyiségű kábelt adott el az orosz villamoshálózat fejlesztésére. De sorra nyeri a pályázatokat Egyiptomban, Törökországban, Thaiföldön, Malajziában, Venezuelában, Srí Lankán és másutt.
A kábel nemcsak a villamoshálózatban kap nagy szerepet. A leghosszabb fesztávolságú kábelhíd több mint 32 kilométer hosszan ível át a Jangce két partja között. Egymás után adják át az üvegpallójú kábelhidakat. S mivel az ország mindenben a legnagyobbra tör, e téren is meglepő eredményeket mutat fel. A múlt évtized derekán adták át az első ilyen függőhidat, amely 180 méteres mélység fölött húzódik. 2017-ben Hopej tartományban egy szurdok fölé építettek 488 méter hosszú üveghidat. Több mint ezer négy centiméter vastag üveglapból állítottak össze. A közepe táján kissé kileng, sőt egyes helyeken találékony megoldással olyan érzetet keltenek, mintha az üveg összetörne az alatt, aki rálép. Félezer embert engednek rá egyszerre, de kibírná ennek akár a négyszeresét is. Az idei szenzáció a Csinhua város közelében felavatott különleges látványt nyújtó üveghíd. Ez azzal tűnik ki a többi közül, hogy szerkezete 160 méter magas.
