Bécsben meglehetősen hevesen reagáltak a német uniópártok hétfői megállapodására. „Ausztria fegyveresen felsorakozik a bajor határszakaszon, ha Németország úgy dönt, hogy menekülteket küld hozzá vissza” – hangoztatta az osztrák kabinet. Az osztrák kormány vezetői igyekeznek érzékeltetni, hogy Ausztria kárára nem születhet egyezség Berlinben. És ha mégis ez következne be, akkor Ausztria azonnal továbbadná szomszédainak a terheket.
Osztrák rendőrségi adatok szerint az idén január és május között összesen 4600-an utaztak illegálisan Ausztriából Németországba, a regisztráltak száma 18 ezer fő. Akiről a hatóságok megállapítják, hogy először vesznek tőle ujjlenyomatot, az beutazhat Németországba és menekültstátuszért folyamodhat. Ha az illető az Európai Unió egy másik országában már regisztrált – amelyikkel Németországnak van visszavételi szerződése –, akkor oda toloncolják. Ha nincs ilyen szerződés, akkor a kérelmezőt nem engedik be Németországba, hanem Ausztriában kell maradnia. A két ország 1998-ban már egyezséget kötött átvételről-visszaküldésről, de ez csak az illegális migránsokra vonatkozott, menekültstátuszt kérelmezőkre nem.
Herbert Kickl a szélsőjobboldali szabadságpárttól delegált belügyminiszter telefonon beszélt német és olasz kollégájával, az utóbbi már jelezte, hogy országa bármikor kész lezárni a határt a Brenneren. Kickl neki is megemlítette, hogy Ausztria már 2016-ban három tranzitközpontot hozott létre a déli határterületen – Spielfeld, Bad Radkersburg, Brenner - , ezek ma is üzemkészek.
Gernot Blümel kancelláriaminiszter a szerdai kormányülést követően hangoztatta, hogy a menekültügyet az uniós külső határok áthatolhatatlanná tételével kell megoldani, ha ez nem sikerül, akkor a schengeni rendszernek vége, a belső országhatárok dominóként dőlnek, zárul egyik a másik után.
