A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Varga Mihály, a törvényjavaslat szerdán elkezdődött általános vitájában elhangzott expozéjában. A miniszter közölte, hogy 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, és arra az egyébként megalapozatlan nézetre, hogy válság fenyeget bennünket.
Bánki Erik (Fidesz) és Hargitai János vezérszónokok lényegében a tárcavezető szavait ismételték meg.
A jobbikos Volner János szerint a költségvetés nem változtat azon, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van, függ az európai uniós forrásoktól, a külföldi befektetésektől és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól. Saját szabadságharcunkat nem vívja meg ez a költségvetés, és nem gondolkodik arról sem, hogy saját tulajdonú gazdaságunk, iparunk legyen.
Jövőellenes a költségvetési javaslat - mondta felszólalásában Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki jelezte, hogy átfogó módosító csomagot nyújtanak be hozzá. A tervezet szerinte a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán.
Az LMP szerint a 2019-es költségvetésnek nincs egyetlen oldala sem, amelyből ne sütne az igazságtalanság. Csárdi Antal, az ellenzéki frakció vezérszónoka szerint a javaslat elfogadásának következménye az lesz, hogy 2019-ben is tömegével hagyják el az országot azok a fiatalok, akik biztos megélhetést akarnak – mondta.
A költségvetési bizottság elnöke Varju László (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza javaslatát, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben.
