A gólyák gyűrűzése a webkamerával megfigyelt magyarfenesi fészeknél kezdődött, így a műveletet élőképen is lehetett követni. A gyűrűzést végző Szabó D. Zoltán biológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a helyszínre összegyűlt érdeklődőknek is juttatott a látványosságból: az egyik kisgólyát lehozta, és a gyűrűzés közben el is magyarázta az esemény jelentőségét.
A kisgólyák lábára egy alumínium- és egy nagyobb méretű műanyag gyűrűt tettek. Előbbi az elpusztult madarak azonosítására szolgál, a fehér műanyag gyűrűkön nagy méretű fekete számok láthatók, amelyek alapján az élő madarakat is lehet azonosítani. A számok távcsővel, vagy fényképek kinagyításával olvashatók le. A korábbi években meggyűrűzött gólyákat a vonulásuk során Törökországból és Izraelből jelentették. A gólyák gyűrűzésére a fészekből való kirepülés előtt van lehetőség. Ilyenkor még nem tudnak elmenekülni az emberek elől.
Az egyes fészkek között nagy különbségeket láttak a szakemberek. Míg a magyarfenesi fészekben nevelkedő négy kisgólya méretben már megközelíti a szüleit, és várhatóan egy hét múlva ki is repül, a szomszédos Járarákoson a legkisebb gólyafióka még a gyűrűzéshez is túlságosan kicsinek bizonyult. A gyűrűzési akció szervezője elmondta: a kisgólyák mintegy fele nem éli meg az egyéves kort. Sokuk erejét meghaladja az első afrikai út, amelyre szinte rögtön azután kell elindulniuk, hogy megtanultak repülni.
A erdélyi gólyák gyűrűzése múlt héten Székelyföldön kezdődött. A marosvásárhelyi Milvus csoport 19 Maros megyei faluban 136 fiókára tett gyűrűket. A Hargita megyei Homoródszentpál 30 gólyafészkében 113 fiókát jelöltek meg gyűrűkkel.