Nyilvánosságra került egy minisztériumi levél, ami jól jelzi, hogy a kormány milyen diplomáciai háttérmunkával próbálta puhítani az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságát (LIBE) – hiába, hiszen a testület nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét elemző-kritizáló Sargentini- jelentést.
A levelet Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár küldte el a LIBE-tagoknak, később pedig Jávor Benedek EP-képviselő tette közzé a Facebookon.
Forrás: kormany.hu
Varga már az első bekezdésben jelzi aggodalmait, amiért a zöldpárti Judith Sargentini jelentésében a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását kéri a magyar állammal szemben,
„Magyarország mindig is jelezte, hogy kész az európai intézményekkel folytatott korrekt párbeszédre, és partner az EU-törvények kompatibilitásáról szóló vitákban is. Azt azonban visszautasítjuk, hogy eltérő politikai álláspontunkat úgy állítsák be, mintha alapvető fenyegetést jelentene a demokráciára és az Unió értékrendjére” - tiltakozik Varga, hogy aztán megmagyarázza bizonyítványunkat.
Az régen volt, és nem is úgy
Szerinte a Sargentini-jelentés olyan eseteket mutat be, amiket Magyarország már évekkel ezelőtt rendezett „az Európai Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszéd keretében” (így az adatvédelem kérdéseit, a bírók nyugdíjazási folyamatát, vagy az alaptörvény-módosítást); illetve olyan ügyekkel foglalkozik, amik nem nem sértenek uniós jogokat sem; Utóbbiak között a szociális jogok, illetve a magyar munkanélküli járulékok ügyét említi az államtitkár.
Varga azt is cáfolni próbálja, hogy veszélyben lenne a magyar bíróságok függetlensége – itt arra hivatkozik, hogy Magyarország a középmezőnyhöz tartozik bírói testületek függetlenségét mérő uniós listán (Justice Scoarboard).
A levél egyértelműen kifejezi a magyar kormányzat sértettségét , amiért a LIBE-bizottság előtt nem kaptak elég teret saját álláspontjuk kifejtésére (. „Ilyen, komoly következményekkel járó jelentések nem alapulhatnak zárt ajtók mögött tartott szóbeli véleménycseréken, és egyéni politikai ambíciókon. (…) A hetes cikkely megindítása az „Audiatur et altera pars” (Hallgattassék meg a másik fél is”) elv figyelembe vétele nélkül súlyos, beláthatatlan következményekkel járhat, és gyengíti az EU egységét is” - figyelmeztetett Varga Judit.
Nem várták meg, de tudtak róla
Varga röviden kitér a napokban elfogadott „Stop Soros!”-törvénycsomagra , amit szerinte a magyar választói igényeknek megfelelően fogadtak el – és arra is kitér, hogy a déli határkerítés az Unió külső határát is védi. A Velencei Bizottság „Stop Soros!”-ról jelentése kapcsán röviden elismeri, hogy nem várták meg az anyagot, de – érvel Varga – a jelentés tartalmát már így is ismerték. Itt azt tartja fontosnak kiemelni, hogy az illegális bevándorlást támogató tevékenységek krimianalizálása a Bizottság szerint sem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményébe.
Arról az államtitkár már szemérmesen hallgat, hogy az uniós testület egy az egyben visszavonatná a törvénypakkot, mivel az olyan tevékenységeket is elzárással büntet, amik nem segítik közvetlenül az illegális bevándorlást (például a határ megfigyelése, információs anyagok készítése).
Mint a LIBE hétfői állásfoglalásából kiderül, a bizottság tagjai közül senkit sem ijesztett vagy hatott meg Varga Judit levele. A LIBE nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést: az MTI összefoglalója szerint a hatvan tagú bizottságból 56-an szavaztak, 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott.
A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként.
A Saergenti-anyag várhatóan szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
