Tragikus a legfrissebb becslés a külföldre vándorolt magyarok számáról: az OECD június 20-án napvilágot látott elemzése, az International Migration Outlook 2018 szerint 2006 és 2015 között évente átlagosan 65 ezer magyar próbált szerencsét a határokon túl, azaz 650 ezer honfitársunk távozott az országból. Az OECD szerint ez a szám 2016-ban újabb 85 ezerrel nőtt, s miután a publikált évtized előtt két évvel csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, s kezdődött meg a munkaerő külföldre áramlása, valamint a tavalyi évről még nincsenek hivatalos adatok, megállapítható, hogy az uniós csatlakozás óta cirka kilencszázezer-egymillió magyar hagyta el az országot.
A hazatérések száma sokkal nehezebben követhető és mérhető: a szakemberek szerint háromból két kivándorló marad tartósan idegenben, egy pedig belátható időn belül hazatér. A sokéves arányokat nézve nem tűnik légből kapottnak, hogy jelenleg nagyjából 600-650 ezer magyar és dolgozik Nyugat-Európában. Akiknek egy része még a hazai statisztikákban is szerepel, hiszen külföldön csak azok jelennek meg, akik bejelentett munkavállalóként, járulékfizetőként, esetleg ingatlantulajdonosként szerepelnek az adott befogadó országban. Csak viszonyításképpen: ugyanebben a tíz évben a régióban Romániából 3,3 millióan, Lengyelországból 2,8 millióan, Bulgáriából 890 ezren, Ukrajnából 850 ezren, Szerbiából 370 ezren, míg Horvátországból 290 ezren vándoroltak ki. Sokatmondó, hogy Csehországról és Szlovákiáról nincsenek ilyen sokkoló számok.
Az Eurostat adatai alapján a legtöbb magyar, nagyjából negyedmillió Nagy-Britanniába költözött ki, több mint 207 ezren Németországban, közel 80 ezren pedig Ausztriában keresik a boldogulásukat. tízezernél többen Hollandiában, tízezer körül pedig Írországban dolgoznak, míg 4-9 ezren Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában és Csehországban próbáltak szerencsét. Célországként az elmúlt időszakban Nagy-Britanniánál figyelhető meg némi csökkenés, vélhetően a Brexit kapcsán kialakult bizonytalanság miatt.
A tanulmány szerint a külföldre vándoroltak legnagyobb része a szolgáltató szektorban – a vendéglátó- és szállodaiparban – dolgozik, emellett az építő-, a gép- és a feldolgozóiparban akad rengeteg álláshely, ahol a magyarok el tudnak helyezkedni. Méghozzá sokan túlképzettként: a vendégmunkások kétharmada ugyanis alacsony vagy középszintű végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, nem ritkán felsőfokú képzettséggel. Vagyis például egyetemi diplomával mosogatnak.
