„Erről a költségvetésről még tárgyalni sem nagyon érdemes, mert a kormány nem csak az Európai Unió, de a saját szabályait sem tartja be” – mondta a Népszavának Varju László. A Parlament Költségvetési Bizottságának DK-s elnöke szerint a kormány „tipikusan pávatáncot jár ebben az esetben is”: egyszer arról beszél, hogy a büdzsé nagyon stabil, a magyar gazdaság számai nagyon jók, másrészt viszont most már rendszeresen egy nagy nemzetközi gazdasági válság bekövetkeztével riogatnak. A képviselő szerint az Európai Unió országjelentése nemrég nem véletlenül hívta fel a kormány figyelmét a strukturális hiány csökkentésének szükségességére középtávon, mert a 2019-es költségvetés tervezetéből ez nem látszik. Ráadásul míg a Pénzügyminisztérium 2,7 százalékos inflációval számol, Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, a forint romlásának értéke elérheti a 3,1 százalékot is. Mivel a nemzeti bank elnöke a Költségvetési Tanácsnak is tagja, Varju László szerint Matolcsy György nem teheti meg, hogy amikor a Tanács véleményezni fogja a büdzsét, elfogadja a kormány előrejelzését. Így viszont elvileg vissza kellene dobnia a Tanácsnak a költségvetést.
Varju László szerint a 309 forintos euró árfolyam is irreális: „Bár a mostani valószínűleg extrém helyzet és valamennyit erősödni fog a forint az év második felében, szerintem így is 315 forintos euróval kellene kalkulálnia a kormánynak, mert reálisan ekörül áll majd be az árfolyam” – mondta Varju. V. Németh Zsolt, a bizottság fideszes tagja kérdésünkre csak annyit mondott „nagyon bízik benne”, hogy a 309-es forint-euró árfolyammal számolt büdzsé tartható lesz majd, egyébként pedig azért kell hamar elfogadni a büdzsét, mert a gazdaság szereplői számára ez ad kiszámíthatóságot és úgy véli, a gazdasági válság veszélye ellenére reálisak a törvénytervezet egyes tételei. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt mondta: ha esetleg a válság miatt megváltozik is a gazdasági környezet az év második felében, a „költségvetésben van annyi tartalék, hogy ne kelljen komolyan változtatni a számokon”, majd ő is megismételte, hogy a gazdaság szereplőinek a hamar elfogadott költségvetés az előnyös, mert „ez ad kiszámíthatóságot”.
– Igazából nincs már jelentősége annak, hogy mikor fogadja el a parlament a költségvetést, mert a kormány hosszú évek munkájával olyan széles mozgáslehetőséget teremtett magának a büdzsé egyes fejezetei közötti átcsoportosításokra, az év közbeni adóemelésekre vagy éppen csökkentésekre, tartalékok képzésére és felhasználására, hogy magának a költségvetés számainak sincs túl nagy jelentősége – mondta a Népszavának Bod Péter Ákos volt jegybankelnök. A közgazdász szerint „egy normális országban az év legvégén fogadják el a költségvetést, hosszú egyeztetések és parlamenti vita után, nálunk így a nyár elején csak néhány fáradt képviselő folytat róla bágyadtan vitát”. Mint mondta, az év közbeni költségvetésnek azért nincs értelme, mert a bázisévről még nagyon kevés adat, információ áll a kormány rendelkezésére, így nehéz tervezni a következő évre. „A kormány mindig azt mondja, hogy azért kell év közben elfogadni a büdzsét, hogy az üzleti világ számára kiszámítható gazdasági környezetet teremtsenek, de mivel év közben bármikor tetszés szerint hozzányúlnak és változtatnak a számokon, én, ha cégvezető lennék, nem nagyon figyelnék a költségvetésre, mert tudnám, hogy úgysem ez lesz a végső változat” – mondta.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint nem csak a forint-euró árfolyam irreális a költségvetésben, „hanem még egy sor tétel”, de ez a kormányt láthatóan a legcsekélyebb mértékben sem foglalkoztatja. „Már akár a hét végén az uniós csúcson születhetnek olyan döntések, amik befolyásolhatják a jövő évi gazdasági környezetet, nem is beszélve a 2019-es EP-választásokról, az új közös költségvetésről. De a kormány már évek óta azt csinálja, hogy a nyár elején-közepén elfogadja a következő évi költségvetést, majd már szeptember-októberben hozzányúl és az év végére jelentősen átírja az egészet” – tette hozzá. A szakember egyébként idén nem vár drasztikus változásokat a világgazdaságban, de mint fogalmazott, akár az EU-t, akár „Donald Trump elnöki nagyságát elnézve szinte biztosan lesznek olyan turbulenciák, amire a kormánynak jó lenne készülnie, akár a költségvetés tervezésével is”. „Ennek, hogy nyáron fogadják el a következő évi büdzsét, szerintem csak annyi értelme van, hogy ilyenkor még azok is kevésbé figyelnek rá, akiket egyébként érdekelnének ezek a kérdések” – mondta a Népszavának Vértes András.
