Körülbelül 10 ezerre becsüli Felsmann Balázs, a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke 2020 -ra a hazai utakon várható elektromos hajtású gépjárművek számát. Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője ennél valamivel többre számít. Az érték ugyanakkor mindenképp a kormány által az elektromos autók elterjesztését célzó Jedlik Ányos Terv 2014-es meghirdetése során – a PwC és a Közlekedéstudományi Intézet kutatásai alapján – megcélzott 50-60 ezer töredéke. De Varga Mihály pénzügyminiszter még tavaly is 30 ezret említett. Megjegyzendő: ahhoz, hogy az e-autók a kormány tervei alapján érzékelhetően felszívják a Paksi Atomerőmű leendő blokkjainak éjjel termelt áramát, legalábbis százezres nagyságrendű e-flottára lenne szükség.
Dávid Alíz becslései szerint jelenleg körülbelül 3 ezer tisztán elektromos meghajtású és nagyjából 2 ezer hibrid gépjármű rója a hazai utakat. Igaz, ez már jelentős felfutás a korábbi évekhez képest. Az e-töltők terjedésével párhuzamosan a közeljövőtől Felsmann Balázs szintén emelkedést vár.
Ennek megfelelően e Közlekedéstudományi Egyesület, a Jedlik Ányos Klaszter és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont által tegnap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megrendezett III. E-mobilitás-konferencia résztvevői a legkevésbé se a becslési fiaskón búsongtak. A rendületlen derűlátást kétségkívül alátámasztotta, hogy számos cég fektet látványos összegeket az autó- vagy töltőgyártásba, hálózatba, szolgáltatásba, kutatás-fejlesztésbe. A felszólalók közé tartozott például az állami Nemzeti Közművek, Magyar Villamos Művek és e-mobi, a német hátterű E.ON és Elmű-ÉMÁSZ, illetve a Mol és a GreenGo.
Az is világossá vált viszont, hogy a üzleti világ számos kérdésben változatlanul egyértelmű szabályokat vár. Ilyen például a töltési szolgáltatás rendszere, tulajdonviszonyai, a díj kiszámítási módja és elosztása, vagy épp az otthoni töltés ára. Felsmann Balázs szerint e kérdésekre választ adhat a készülő e-mobilitási törvény, aminek tárgyalását Weingartner Balázs, az új Innovációs és Technológiai Minisztérium témáért felelős államtitkára előadásában őszre tette. Ígérete szerint 2025-re a helyi közlekedésben részt vevő buszok felét elektromosra cserélnék, az állami autók között pedig 2030-ra 30 százalékos arányt céloznak. Grabner Péter, a közműhivatal elnökhelyettese egyelőre inkább a kérdéseket feszegette, de határozottan leszögezte: nem támogatná, ha az autótöltésre szolgáló áram árát - a lakossági villany-, gáz-, távhő-, víz- és hulladékszállítási díjhoz hasonlóan - központilag szabályoznák. Abban teljes összhang bontakozott ki, hogy a nyilvános töltés díját piaci alapra helyezzék. Külföldi példák nyomán ez ugyanakkor magasabb lehet a központi díjnál, igaz a nyilvános tankolás most jórészt ingyenes. Bár az otthoni töltés is számos kérdést vet fel – ilyen például a céges flottába tartozó e-autók otthoni "tankolásának" elszámolása -, Felsmann Balázs szerint a jelenség még nem öltött akkora mértéket, amivel megtérülnének az ehhez szükséges beruházások. Kérdésünkre az egyesületi társelnök és a klaszter ügyvezetője egyaránt kiállt az állami támogatási formák fenntartása mellett.
