A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a bontásra, mert az olcsóbb mintha felújítanák az életveszélyessé vált házat, ráadásul – legalábbis a helyi vezetés szerint – csak így lehet megakadályozni, hogy gettó alakuljon ki a környéken.
Az ügy pikantériája, hogy az épületet néhány éve, 2010-ben újították fel, erre pedig - a különböző szociális programokkal együtt - több mint 700 millió forintot költöttek. Ekkor tették komfortossá a lakásokat, fürdőszobákat alakítottak ki, valamint a WC-k is bekerültek a folyosókról, így az átalakítás után teljesen kulturált körülmények között élhettek a lakók. A gond az volt, hogy a felújítás nem terjedt ki az épület függőfolyosóira, valamint a tetőre, így a ház beázott, a lépcsőház életveszélyessé vált, ezt pedig csak a folyosók aládúcolásával tudták kezelni.
Az önkormányzat a tetemes kiadások ellenére úgy döntött, nem költ további összegeket a felújításra, hanem inkább kiköltözteti a lakókat és elbontja az egészet. A házban élőknek tehát biztosan költözniük kell, de az önkormányzat nem mindenkinek biztosít megfelelő állapotban lévő cserelakást. Márpedig az épületben többnyire olyan rászorulók élnek, akik nem tudnak kifizetni egy piaci albérletet, ezekért ugyanis Budapesten átlagosan 122 ezer forintot kell fizetni havonta.
Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook
A bérház 73 lakásából 48-ban laknak még, közülük azonban mindössze 18 családnak van határozatlan idejű szerződése, azaz a többieknek az önkormányzat nem köteles másik lakást biztosítani. Információink szerint enyhült az önkormányzat a korábbi elzárkózó álláspontja, és elképzelhető, hogy legalább azok a határozott idejű szerződéssel rendelkező családok nem kerülnek az utcára, akiknek nincs tartozásuk. A többiek sorsa ugyanakkor bizonytalan, sőt olyan négygyerekes anyukát is fenyeget a hajléktalanság, aki rendben fizeti a számláit.
Az önkormányzat egyébként már tavaly is az elbontás mellett érvelt, pedig akkor még nem is készült hivatalos szakértői vélemény az elbontás és a felújítás költségeiről. Tóth Balázs, az LMP helyi képviselőjének javaslatára idén januárban a képviselő-testület végül megrendelte a jelentést, de ez hiába készült el május 31-ig, csak néhány napja vehették kézbe a képviselők.
A bizalmasnak minősített dokumentum szerint a felújítás 353 millió forintba kerülne, míg a dózerolás 343 millió forintba. A különbség tehát mindössze 10 millió forint volt, ám a jelentésben további költségeket is feltüntettek, így a végső különbség ennél nagyobb lett. A felújítási költségeket bemutató résznél például további 173 millió forintot számoltak hozzá a lehetséges kiadásokhoz, mondván 10 lakást kell vásárolni, ahol a lakók élhetnek a felújítás ideje alatt. Arra a jelentés nem tér ki, hogy ezek a lakások az önkormányzat lakásállományát is növelnék a visszaköltözés után, arról pedig pláne nem írnak, hogy vásárlás helyett olcsóbb lenne, ha 1-2 évig albérletet fizetnének a 10 családnak. Ez ugyanis számításaink szerint 173 millió forint helyett 15 millió forintból kijönne. A bontás és felújítás közötti költséget tovább növelte, hogy a jelentés a bontási költségekből kivonta azt a 90 millió forintos összeget, amely a telek értékesítése után folyna be az önkormányzathoz. Az eladással egyébként valószínűleg nem lesz gond, a környéken ugyanis nagyszabású ingatlanberuházást terveznek, ennek későbbi üteme pedig már kiterjedne a Bihari utcai bérház területére is. A jelentésben szereplő számok egyébként azért is különösek, mert Kovács Róbert, a kerület fideszes polgármestere még 1,2 milliárd forintos felújítási költségekről beszélt egy néhány hete megtartott sajtótájékoztatón. Mindezek ellenére a képviselő-testület végül elfogadta az épület kiürítéséről és elbontásáról szóló határozatot, az ehhez szükséges pénzt pedig elkülönítik a jövő évi költségvetésből.
- Az előterjesztés saját adatai is azt támasztják alá, hogy még gazdaságossági szempontból sem éri meg lebontani az épületet – mondta a csütörtöki testületi ülésen Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája, aki szerint az előterjesztés „mintha kifejezetten a bontáshoz keresett volna érveket”. Azt is megjegyezte a Bihari utcai lakóházzal kapcsolatban felhozott „közbiztonsági problémákra” válaszolva, hogy „ha minden épületet elbontanánk, amiben előfordulnak bűncselekmények, az Országház már biztosan nem állna a Kossuth téren. Arra is rámutatott, hogy bontás esetén teljesen kárba veszne az a több százmillió forint, amelyet a ház felújítására költöttek.
