A mostani júniusi zöldségbőségben hajlamos az ember azt hinni, hogy minden szükséges tápanyagot könnyen magához vehet, ha elég változatosan állítja össze az étrendjét. Ám vannak olyan mikroelemek, amelyekből „kontinentális” a hiány. Európa nagy része úgynevezett alacsony szeléntartalmú terület. Az itt termelt növények, hús, és tejtermékek kevesebb szelént tartalmaznak, mint amennyinek természetes úton az emberi szervezetbe kellene kerülnie.
Mindehhez azt is kell tudni, hogy a szelén úgynevezett esszenciális alapanyag, azaz az ember szervezete maga nem tudja előállítani, abból kell gazdálkodnia, amit megeszik, megiszik. Ha ily módon nem jut elegendőhöz, akkor a szívben és az izmokban nem lesz elegendő antioxidáns. A szelén 25 különféle enzim működését támogatja a szervezetben, így az immunrendszer, a pajzsmirigy és az ivarsejtek egészségének megőrzéséhez is elengedhetetlen. Más vitaminokkal kiegészülve pedig számtalan egyéb kedvező hatása is lehet. Például az E-vitaminnal együtt erős antioxidánsként viselkedik, véd a normális sejtműködés melléktermékeként keletkező szabadgyökök által okozott károsodásoktól.
Amerikai orvosi szaklapokban – például az American Health Journal-ban, az American Journal of Clinical Nutrion-ban – közölt kutatások egyebek mellett arról számoltak be, hogy a szelén képes mérsékelni a szervezetben „rossz” vérzsírok mennyiségét és növelni a jókét. Cinkkel, B6-vitaminnal, A-vitaminnal kiegészítve pedig erős katalizátorként segíti a haj, a bőr, a köröm, a látás, és a csontozat egészségének megőrzését. Naponta minimálisan 55, maximum 400 mikrogrammot ajánlott ebből az ásványi anyagból elfogyasztani. A húsok, a tengeri élelmiszerek, a teljes kiőrlésű gabonák – ha szeléngazdag területről származnak – a szokásos élelmiszer adagok mellett megfelelően elláthatják a szervezetet. Európa nagyobb részén, köztük Magyarországon is a lakosság szelén-pótlásra szorul. Finnországban ennek érdekében már az 1980-as évek végétől szelénnel dúsított műtrágyát használnak.
Magyarországon például a vegetáriánus ételek egy-egy adagjával 0-8 mikrogramm, míg a húsos, vagy a halas fogásokkal 10-50 mikrogramm szelén kerülhet a szervezetbe. Nem tartalmazza ezt az ásványianyagot a sárgarépa, de a burgonya, a banán, a zöldbab egy-egy adagjában is csak néhány mikrogrammnyi szelén található. A tej, a tojás, a marhahús, a csirkemell, a marhamáj már sokkal jobb forrás a szelénpótláshoz. Ezekkel 100 grammomként már 10-30 mikrogramm is juttatható a szervezetbe. Akik biztosra akarnak menni és ragaszkodnak a természetes szelénpótláshoz, azoknak naponta több adag rákot, tonhalat, vagy szardíniát kell elfogyasztaniuk. Azaz, akik nem pusztán a tenger gyümölcseivel táplálkoznak, azoknak szükség van szelénpótlásra.
Az idősödéssel a szervezet szelénszintje csökken. Néhány vizsgálat azonban már arra enged következtetni, hogy az időskori szellemi hanyatlás megelőzésében, mérséklésében, a gondolkodási funkciókra, az emlékezetre, az asszociálási sebességre szintén jótékony hatású a szelén.
