- Varga béremelést ígér a közszférában

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután. Az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek. A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása július 20-án lesz.

Az MTI tudósítása szerint Varga Mihály pénzügyminiszter a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét azt mondta, a jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll. Szavai szerint jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, és az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd.

Azt mondta, hogy minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben. Hozzátette, hogy egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre. A nyugdíjak megtartják reálértéküket, és nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is.

A Zoom.hu egyébként arra hívta fel a figyelmet, hogy reálértéken csökken az oktatási kiadásokra fordított költségvetési források mértéke, hisz a 15 milliárdos többlet nem fedezi az inflációt sem.

Varga azt is mondta, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A javaslat szerint a Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel –, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra. Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

Többet költhet Kövér hivatala

A 2019-es büdzsé javaslatában az is szerepel, hogy több mint 28 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése az idei 20,3 milliárdos keret után. Az előterjesztés értelmében bő 4 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 700 millió forinttal dologi kiadásokra. Növekszik a járulékok összege, a beruházásokra fordított keret pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre mintegy 90 millió forinttal emelkedik, 2,5 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd.

A törvényjavaslat a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) összesen 287,2 milliárd forint kiadást és 6,98 milliárd forint saját bevételt irányoz elő, ami azt jelenti, hogy mintegy 67,1 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén. A kiadások legnagyobb részét – 73,96 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,36 milliárd forint működési bevétel társul.

Az Igazságügyi Minisztérium és a bíróságok támogatása 2019-ben számottevően nő az idei költségvetéshez képest: az IM jövőre 14,744 milliárd forintos támogatást kap, a bíróságok pedig 138,428 milliárdot. Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

Mintegy 86 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre csaknem 513 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1,16 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1 százalék körül volt.

32 milliárd forinttal növekednek az ideihez képest jövőre a helyi önkormányzatok támogatásai, ezek a források a költségvetésről szóló előterjesztés szerint 705,4-ről 737,3 milliárdra bővülnek.

A jövő évi költségvetés 19 580,097  milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol. A kormányzati szektor  uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 1,8 százaléka.