Bár a kormány nem hozta nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentését az Elios korrupciógyanús közvilágítási közbeszerzéseiről, Jávor Benedek pénteken Brüsszelben az Európai Bizottságnál egy titokszobában belenézhetett az iratokba. Úgy fogalmazott: „A betekintés alapján egyértelmű: ami korábban a sajtóban megjelent, az maradéktalanul igaz volt. A 13 milliárd forintot érintő Elios-ügy a magyar demokrácia elmúlt 21 évének legnagyobb korrupciós ügye.”
Mint azt a 24.hu információi nyomán megírtuk, tavaly őszre az OLAF befejezte az Elios-tenderek 2012 óta tartó átvilágítását és 37 darab, a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios közvilágítási tenderénél talált súlyos, visszaélésre utaló szabálytalanságot. Az OLAF végül a teljes, 13 milliárd forintnyi uniós támogatási összeget visszakérésére tett javaslatot az Európai Bizottságnál. Lapunk korábban megírta: Orbán Viktor miniszterelnöknek tudomása kellett, hogy legyen az Elios körüli "furcsaságokról". "Olyan a rendszerváltás óta még nem volt, hogy a regnáló miniszterelnök családja korrupciós ügyekben keveredett volna.” – mondta erről Jávor Benedek.
Az OLAF-jelentés Jávor Benedek szerint kimondja: nemcsak szabálytalanságok sokasága tapasztalható az Elios közvilágítás projektjeinél, hiszen a szabálytalanságokat rendszerben követték el, ami felveti a szervezett bűnelkövetés gyanúját. Szerinte a dokumentumokból az is kirajzolódik, hogy a csalássorozathoz köztisztviselők sokasága asszisztált. Jávor Benedek úgy látja: míg a sokkal korlátozottabb nyomozati jogkörű OLAF súlyos megállapításokat tudott tenni, addig a magyar ügyészség, bár vizsgálta az ügyet, azt eredmény nélkül lezárta. „Lehetetlenség, hogy ne szúrt volna szemet az ügyészségnek” korábban mindaz, amit az OLAF korábban megállapított – mondta Jávor.
Szerinte mindebből csak egy dolog következhet: látták, mi történik, ám szántszándékkal eltussolták az ügyet, hogy ne kelljen vádat emelni. Azok a nyomozó hatóságok, amelyek korábban bűncselekmény hiányában zárták le az Elios-nyomozást, hivatali hatalommal való visszaélést és bűnpártolást követtek el – tette hozzá. Jávor Benedek szerint a rendőrség feladata most kideríteni azt: miként volt lehetséges, hogy a nyomozók egy nyilvánvalóan mindenkinek szemet szúró bűnügyben nem voltak képesek a közérdek hatalmát érvényesíteni?
Kérdésünkre Jávor Benedek elmondta: ha a rendőrség elutasítja a nyomozást, úgy Magyarországon több büntetőjogi lehetőség már nincs az ügyben. Pontosan ez a tétje az uniós ügyészséghez való csatlakozásnak – emlékeztetett Jávor. Ha az uniós ügyészséghez csatlakozik az ország, akkor – amennyiben a magyar ügyészség nem hajlandó eljárni – az EU-s intézmény is felléphetne vádhatóságként.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint nem felel meg a valóságnak Jávor Benedek azon állítása, hogy a magyar ügyészség eredmény nélkül lezárta volna az Elios-ügyet. Mint írják, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korábban gazdasági csalás bűntette, hivatali visszaélés bűntette, illetve közbeszerzési eljárásban verseny korlátozására irányuló megállapodás bűntette miatt nyomozott, de a rendőrség a nyomozást a 2016. május 25-én megszüntette.
A Legfőbb Ügyészség 2018. január 11-én kapta meg az OLAF ajánlását, amelyet a Pest Megyei Főügyészséghez továbbított, amely január 22-én nyomozást rendelt el. Ennek lefolytatásával a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. Ez a nyomozás jelenleg is folyamatban van. A Legfőbb Ügyészség emlékeztet arra, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.
