A Pécsi Országos Színházi Találkozó történetében először fordul elő, hogy egy mű három adaptációban is szerepel a versenyprogramban. Ascher Tamás rendezőtől, mint felkért hozzászólótól kérdezték az egyik szakmai beszélgetésen, miért válhat ma slágerré A kaukázusi krétakör. Ascher azt válaszolta, hogy amikor a hatalom annyira erőteljesen avatkozik az emberek hétköznapjaiba, hogy dönteni kell, rettegjünk, vagy hűségesek legyünk, hogyan is éljük túl a hétköznapokat, akkor nagyon is időszerűvé válik Brecht drámája.
Szerelem, mint felhajtóerő
Mészáros Béla és Pálmai Anna a Katona József Színház előadásában. FOTÓ: NÁNÁSI PÁL
Brecht A kaukázusi krétakört Amerikában írta 1945-ben. Tandrámának, példázatnak szánta. A Katona József Színház előadása Székely Kriszta rendezésében megtartja ezt a formát, mégis bátran egy mai, saját értelmezéssel áll elő. Már rögtön az előadás elején egy jórészt improvizációból álló rész fogadja a nézőt, addig amíg elhelyezkedünk, Vajdai Vilmos von be bennünket, kérdezget Brechtről, Pécsen a POSZT-ról. Oldódunk. Az interaktivitás vissza-visszatérő eleme a produkciónak, de inkább jelzésszerűen, egyáltalán nem tolakodóan. Aztán a darab előjátékát felolvassák. A mű Grúziában játszódik a szovjet időkben. Kié legyen a völgy? Ez az alapkérdés. Székely Kriszta rendezése minimális díszlettel, sok zenével, nagyon magától érthetően húz bennünket, nézőket a történetbe. Szabó-Székely Ármin az előadás dramaturgja újrafordította a művet, a dalszövegek és az énekes szövegei Ungár Júlia fordítása alapján készültek. Az énekes szerepében egy egyébként is ismert, valódi mai énekest, Péterfy Borit láthatjuk. Az ő megjelenése aztán tényleg kortárssá teszi az előadást. Frissnek, mainak érezzük a dalszövegeket, olyan mintha a koncertjébe csöppennénk. De ez épp annyi, amennyinek kell lennie, nem kerül túlsúlyba. Meghatározó a színészi játék, az egyes karakterek rendkívül pontos felmutatása. És a humor, az irónia, úgy, hogy közben egy görög drámaként is felfoghatjuk az egészet. Kocsis Gergely, mint Acdak a bíró pedig egyszerűen zseniális. Nem szívesen írom le ezt a jelzőt, de ebben az esetben nem lehet szerényebben fogalmazni. Pálmai Anna Gruseként egyszerre forradalmi, tiszta és hisz a szerelem felhajtóerejében. Egy pillanatra mi is elhisszük, amit a szakmai vitában Lengyel Anna dramaturg megfogalmazott: érdemes még naivnak lenni és kiállni az alapvető értékekért. Pálmai Anna színpadi könnyeinek érvényessége ebben csak megerősít bennünket.
Menekülés katarzisa
A nagyváradi teátrum Brecht-előadását szintén egy hölgy, a román Anca Bradu rendezte. Karakteres az adaptáció díszlete (Andra Badulescu Visniec). Egy fémelemekből álló szerkezet, felül neon virágszirmokkal, középen egy teherautó platója. Rajta rémült, egymáshoz húzódó emberek szoronganak. Menekültek. Az előadás egyik fontos, megjegyezhető és végén újra ismétlődő képe. Egyszerre hátborzongató és katartikus. Eszünkbe juttatva, hogy bármelyikünkből pillanatok alatt válhat menekült. A dráma értelmezése azonban túl az aktualitásokon tiszta, logikus és letisztult. Talán a két főszereplő Gruse (Tasnádi- Saly Noémi) és Acdak (Kardos M Róbert) figurája lehetne összetettebb, élesebb. Ez nem azt jelenti, hogy nem oldják meg a feladatukat, csak megmaradnak egy interpretálási szinten és ezen nem lépnek túl. Ez az egész előadásra igaz. Néhol épp ezért leül kissé a ritmusa, kiszámíthatóvá válik. Nem válik elementárissá.
Apokaliptikus autóabroncsok
A miskolci színház előadásában Láng Annamária jutalomjátéka Gruse szerepe. FOTÓ: ÉDER VERA
A miskolci színház A kaukázusi krétaköre Brecht történetét alapnak tekinti és úgy játsszák, mint egy vérre menő mai sztorit, nagyon sok rendezői ötlettel, leleménnyel, mai áthalással és óriási színészi intenzitással. Az előjáték és végjáték is rendhagyó. Az előcsarnokban kezdünk. Bal és jobb oldali szakértőket kérdeznek, hogy kié is legyen a völgy és aztán jön a színtársulat példázata. A színpadon rengeteg gumiabroncs, ami olyan, mint egy bunker, vagy valami erődítmény (látvány: Kovács Dániel). Nagyon hatásosak már az első jelenetek is. A kormányzópár és a bizalmasai, ismerős gesztusok. A hatalmasok jellegzetes pöffeszkedése, határátlépős magabiztossága és a körülöttük lévők hazug behízelgése. Nem kell különösebb időutazást elvégezni, hogy ne azonnal a mában érezzük magunkat. Nagyon megkapó és emberi Gruse (Láng Annamária) és a katona Szimon Csacsava (Simon Zoltán) találkozása. Humoros, az esendőséget megmutató, de nagyon igaz. Láng Annamária, mint Gruse, valódi jutalomjáték. A tisztaságot és a megélt tapasztalatokat egyszerre képes belesűríteni az előadásba. És legfőképp a női szenvedélyt és az anyai odaadást. Harsányi Attila Acdakja szintén karakteres, laza macsó és érző, érzékeny férfi keveréke, aki képes váltani, túlélni, felismeri a lehetőségeket és másokat is tud afelé terelgetni. Nem utolsósorban, igen szórakoztató. Az énekes itt a parkban lévő ismeretlen katona megelevenedő szobra, aki végig kísér bennünket a krétakör történetén. A vagány lezárás pedig Darvas Ferenc trágár dalfricskája arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos és nagy kincs a naivitás, de azért jobb ha tisztában vagyunk azzal is, mi történik körülöttünk. Hiába fogjuk be időnként a fülünket, mint a kisfiút játszó fiatalember a trágár szavakat hallva.
Info:
Bertolt Brecht/Paul Dessau
A kaukázusi krétakör
Budapesti Katona József Színház
Rendező: Székely Kriszta
Bertolt Brecht/Paul Dessau
A kaukázusi krétakör
Nagyváradi Szigligeti Színház
Rendező: Anca Bradu
Bertolt Brecht/Paul Dessau
A kaukázusi krétakör
Miskolci Nemzeti Színház
Rendező: Szőcs Artúr
Mindhárom előadás szerepel a POSZT versenyprogramjában.
