Még az Alkotmánybíróság (AB) munkatársait is meglepte lapunk információi szerint a testület kedden hozott végzései, amelyekben felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási (lex CEU) és az úgynevezett "civil" törvény ügyében. Mindkét ügy előadó bírája az AB elnöke, Sulyok Tamás, s ő jegyzi a keddi végzéseket is. Az AB megosztottságát mutatja, hogy három alkotmánybíró - Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs - párhuzamos indoklást fűzött a végzésekhez, öten - Balsai István, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária, továbbá Stumpf István - pedig különvéleményüket fejezték ki, vagyis nem értettek egyet a többségi döntéssel.
A felfüggesztés indoklása meglehetősen furcsa, hiszen arra hivatkozik, hogy "az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt". Az AB korábban már kimondta, hogy felülvizsgálati tevékenységét mindig az európai jog figyelembe vételével végzi - szól az indoklás, ezért bevárják az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését.
Csakhogy, amint erre több alkotmánybíró is rámutatott, szó nincs arról, hogy a hazai jogszabályok alkotmányosságának megállapításának előfeltétele lenne, hogy mit mond ki róluk az Európai Unió Bírósága (EUB).
Mint Stumpf István fogalmazott különvéleményében: "Az uniós szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése, illetve ennek az EUB általi vizsgálata bizonyosan nem előkérdése az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásának."
"Tegyük fel, hogy a vizsgált szabályozás mind az uniós joggal, mind az Alaptörvénnyel ellentétes" - írta Stumpf. "Ha (...) az EUB megállapítja az uniós jog sérelmét, a kifogásolt törvényeket nem iktathatja ki (ilyen döntést csak a tagállam hozhat). Vagyis az EUB ítéletéből semmiképpen sem következne, hogy annak alapján az Alkotmánybíróságnak a kifogásolt törvények alkotmányossági felülvizsgálatát már nem kellene elvégeznie."
Vagyis, mint a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) írta, az AB úgy döntött: nem viselkedik bíróságként. Hogy miért nem, arra nyilvánvaló a válasz. A kormánynak oly fontos két jogszabály ügye egy éve van az AB előtt, és mint Stumpf különvéleményéből kiderül, "az indítvány benyújtása óta még nem került sor az ügy érdemi tárgyalására". Pedig a lex CEU vizsgálatára tavaly az AB még eseti munkacsoportot is felállított, ennek működéséről azóta sem tudni semmit. Az AB egyszerűen nem akart szembekerülni a kormánnyal, inkább félreállt, s a luxembourgi EUB - akár évek múlva meghozandó - döntése mögé bújik. Sokak véleménye szerint azonban Sulyok Tamás ellavírozta magát, a keddi döntés sem a kormánypártok, sem pedig a "jogvédők" igényeit nem elégíti ki.
