Minden olyan bírót nyugdíjba küldene a kormány, aki 1990 előtt kapta meg kinevezését, vagyis a rendszerváltás előtt is részt vett az ítélkezésben. Erről lapunk is beszámolt a bírósági rendszerben tervezett többi átalakítással - ítélőtáblák megszüntetése, közigazgatási felsőbíróság bevezetése, a bíróságok szervezeti igazgatásának az igazságügyi tárca alá rendelése - együtt. A különböző bírói fórumokon azóta is rendre felmerül a kérdés, amely értelemszerűen igencsak foglalkoztatja az érintetteket. A szakmán belül úgy tudják, még nincs meg a kidolgozott forgatókönyv, csak annyi bizonyos, a kormányzat szeretne megszabadulni a bírói kar "más rendszerben szocializálódott, s így nem feltétlenül lojális" részétől. Lapunk úgy tudja, már a választás előtt keringtek különböző, Trócsányi László által jegyzett tervezetek - legalábbis a fővárosi bírák körében -, amelyek a bírói nyugdíjszabályok megváltoztatását is tartalmazták.
- Többféle verziót hallottunk – mondta egy dunántúli törvényszék bírája. – Azt beszélik, hogy 1990, esetleg 1992 lesz a határvonal, vagyis az ez előtt kinevezetteket küldik nyugdíjba. Sőt, egyes helyekről 1994-et is hallani.
Egy dél-dunántúli városi bíróság korban érintett bírája megjegyezte: a kormányzat sokkal óvatosabban látott hozzá a terv megvalósításához, mint 2011-ben, amikor az érintett bírókat annak ellenére nyugdíjba küldték egyik napról a másikra - a korhatár 62 évre való leszállításával -, hogy elvileg 70 éves korukig dolgozhattak volna. Akkor nagyjából 250, koruknál fogva vezető beosztású szakembert érintett az átszervezés, amely ellen a nyugállományba kényszerített bírók tiltakoztak, sokan jogi útra terelték ügyüket, s jellemzően meg is nyerték a pereket, melyek végén visszahelyezték őket állásukba – de nem feltétlenül korábbi beosztásukba -, s komoly kártérítést is megítéltek számukra. (Az Alkotmánybíróság és a luxembourgi Európai Bíróság is nyugdíjba kényszerített bírók mellett döntött - a szerk.)
- Jelen esetben eleve olyan anyagi lehetőségeket vázoltak fel, amire nehéz lesz nemet mondani – magyarázta a városi bíró. – Egyelőre természetesen nincsenek konkrétumok, de arról hallani, hogy az érintett kollégák, posztjuktól függően, 15-25 milliós lelépési pénzre számíthatnának, emellett a nyugdíjukat a jelenlegi bérük 80 százalékában állapítanák meg. Miután koruknál fogva jellemzően a bértábla felső részéhez tartoznak, így 400-450 ezres, de akár félmilliós ellátást is kaphatnának. S nem mellékesen az üzleti világban tovább dolgozhatnának: ügyvédként, tanácsadóként vagy bármilyen céges jogászként.
Egy fővárosi törvényszéki bíró viszont úgy értesült, a kormány éppenséggel ez utóbbit is szeretné megakadályozni, hiszen a rengeteg jól felkészült szakember esetleg más területen is problémát okozhatna.
- A tízmilliós végkielégítésről, valamint az igencsak kedvező feltételekkel megállapított nyugdíjról mi is hallottunk – állította -, viszont azt beszélik, a kinevezésük miatt az intézkedésben érintetteket rendelkezési állományba tennék, míg valóban elérik a nyugdíj-korhatárt. Vagyis megkapnák a fizetésüket, csak éppen nem bíznának rájuk feladatokat.
Ha a kormányzat terve valóra válik, azt jelentheti, hogy a bírói karban jellemzően csak 54-55 évesnél fiatalabbak maradnak, hiszen 1990-ben - a jogi egyetem elvégzése és a szakvizsga megszerzése után, mivel jelentős volt a bíróhiány – 1964-ben, 1965-ben születettek is kinevezést kaphattak. Ha pedig a határvonalat időben még közelebb húzzák meg, úgy akár ötvenévesen is nyugdíjba küldhetnek valakit.
- Miután az ötven feletti korosztály ma már vezetői posztokat tölt be, azaz elnökök, elnökhelyettesek, kollégium- vagy tanácsvezetők, illetve törvényszéki és ítélőtáblai bírák, nyugdíjazásuk teljes vezetőcserét jelentene a szakmán belül – fogalmazott egy dunántúli törvényszéki bíró. (Leginkább a Kúrián dolgozó bírákat érintheti a korhatár leszállítása, a legtapasztaltabb, így legrégebben kinevezett bírók ugyanis itt dolgoznak - a szerk.)
– Miután a jelenlegi bírói karból nem feltétlenül lehetne megoldani a pótlásukat, jöhetnének más jogi pályáról ejtőernyősök: ügyészek, ügyvédek, a versenyszférában dolgozó jogászok. Akik, ha szakmailag nem is érnék el a korábbi nívót, bizonyosan sokkal lojálisabbak lennének a kinevezésükért cserébe, mint elődeik.
A megkérdezett bírák szerint az átalakítással elvben ugyan nem, a gyakorlatban azonban mindenképpen sérülne a bírói függetlenség, hiszen a kormányzat célja egyértelmű: kevésbé önjáró igazságszolgáltatás létrehozása. Ezt vetíti előre amúgy a Közigazgatási Felsőbíróság terve is.
- Nem véletlen, hogy akivel beszéltem a kollégák közül, mind reménykednek, hogy minél alacsonyabb lesz a nyugdíjba küldési kor – mondta egy fővárosi bíró. – Féltik ugyanis a függetlenségüket, a szakmaiságot, s hogy a politika rátelepszik a bíróságokra, ahogyan korábban már megtette az ügyészségekkel. Akinek kicsit is fontos a független igazságszolgáltatás, az ki akar maradni a valószínűsíthető jövőből. Mert nem kell hozzá nagy képzelőerő, milyen elvárásoknak kell majd megfelelnie.
