Az első negyedévben 4,4 százalékkal növekedett a GDP - erősítette meg kedden a KSH a korábbi becslésében szereplő adatot. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a termelési oldalon most az építőipar 23 százalékos növekedése volt a kiemelkedő, amely egymaga 0,5 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez. Ugyanakkor új jelenségre is felhívta a figyelmet Virovácz Péter a Népszava érdeklődésére. Hosszú esztendők óta azt lehet tapasztalni, hogy Magyarországon a termelékenység nem javult, sőt esetenként csökkent is. Tavaly azonban kedvező növekedési fordulat állt be. Azt lehet tapasztalni - és ennek a jelei az idei, első negyedéves GDP adatokban is fellelhetőek -, hogy a gazdaság szereplői előremenekülnek. A szakképzett munkaerő krónikus hiányára egyre nagyobb mértékben az automatizációval, digitalizációval, a robotizáció szélesebb körű felhasználásával válaszolnak.
Vagyis érződik a beruházási kényszer. Ennek pozitív hatását már a pénzintézetek is kezdik érzékelni, ugyanis megnőtt a hitelfelvételi kedv. Az élőmunka helyettesítése természetesen nem mindenütt képzelhető el, de már számos helyen lehetővé vált, hogy a termelést kevesebb emberrel oldják meg. Az ING szakembere szerint a korszerű technikák alkalmazása nem mindenütt képzelhető el, viszont nemcsak a közvetlen termelésben, de az adminisztratív munkák mérséklésében is. A felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete - tette hozzá az elemző. A végső (lakossági) fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. E mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg, köszönhetően mind a rendszeres bérkiáramlásnak, mind az egyszeri - természetbeni - juttatások jelentős emelkedésének. A várakozásokat is felülmúló mértékben bővült a beruházás az első negyedévben, amelyben a munkaerőhiány okozta beruházási kényszer és az uniós forrásfelhasználás együttesen játszik szerepet.
A termelési oldalon visszaköszön a felhasználási oldal struktúrája és egyoldalúsága - mondta a szakértő. Egyre inkább a szolgáltató szektor húzza a magyar gazdaságot, a 4,4 százalékos növekedésből 2,6 százalékpontot ez a szektor magyaráz. A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás ágak húzták. A mezőgazdaság hozzáadott értéke éves bázison csökkent, de az ágazat alacsony súlya miatt érdemben nem befolyásolta a nemzetgazdaság teljesítményét. További érdekes fejlemény, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben - hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.
Bár továbbra is emelkedő pályán van a kiskereskedelem, de áprilisban lassított az ágazat. Az előzetes adatok szerint a negyedik hónapban 4,3 százalékos volt a forgalombővülés, ami az idei leggyengébb növekedési adat. A korábbi hónapokban ugyanis 6,6-8,7 százalékos volt a bővülés – értékelte a tegnap közölt adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Fontos kiemelni, hogy mindhárom fő termékcsoportban, az élelmiszereknél, a nem élelmiszereknél és az üzemanyagoknál gyorsabb volt a növekedés az idei év első négy hónapjában, mint a múlt év egészében, ez pedig pozitív tényező. Németh Dávid szerint emellett az is kedvező, hogy bár az üzemanyag-forgalom növekedése lassult, de a drágulás nem hozott drasztikus visszaesést.
