Az 1960-as évek meghatározó amerikai zenei irányzata volt a free jazz, amely a korszak afro-amerikai polgárjogi mozgalmaival szoros összefüggésben fejlődött. Barack Obama 2010-ben úgy fogalmazott: a zene táplálta a mozgalom hitét, miközben a polgárjogi vezetőket bebörtönözték, gyülekezeteiket szétverték. A muzsikusok nyíltan követelték a faji szegregáció végleges megszüntetését. A téma szakértője, Rátosi Milán szerint a free jazz „az archaikus jazz kollektív improvizációját tekintette a végső, meghaladhatatlan kifejezési formának, ugyanakkor megjelentek benne a korszak avantgárd zenei kísérleteiből származtatható preparált hangszerek, helyenként pedig nagyon erős vallási töltet is. A kortárs zene újításai, a manipulált zajok, az atonalitás és a véletlenszerűség mind megjelent a free jazzben.” Ennek a stílusnak Ornette Coleman, Don Cherry, Albert Ayler és Archie Shepp voltak a leghíresebb képviselői, s ebben a közegben bontakozott ki az Art Ensemble of Chicago elődjének tekinthető alkotói közösség is, amely kezdetben az Association for the Advancement of Creative Musicians (Szövetség a Kreatív Zenészek Fejlődéséért) nevet viselte.
Hartyándi Jenő és barátai 1982 és ’84 között – egy győri művelődési ház égisze alatt, félig legálisan, rendőrségi és titkosszolgálati ellenőrzés mellett – nemzetközi jazz-koncertsorozatot rendeztek. Ennek keretében az avantgárd jazz amerikai sztárjai közül – Anthony Braxton és George Lewis mellett – Roscoe Mitchell és zenekara is fellépett Győrött. A hazai jazzt Szabados György, valamint a fiatal Dresch Mihály és Grencsó István képviselte. Sokan úgy gondolják, ezek a koncertek tekinthetők a Mediawave Fesztivál közvetlen előzményének.
Roscoe Mitchell és két állandó társa (Malachi Favors és Lester Bowie) a hatvanas évek végén végén Párizsba költözött, s ekkor vették fel a The Art Ensemble of Chicago nevet. Korai lemezeiken a kollektív rögtönzés mellett vad és kísérletező zenét hoztak létre, hangsúlyosan vállalva afrikai gyökereiket. Hagyományos hangszereik – szaxofon, klarinét, fuvola, zongora, dob – mellett a koncerteken olyan „instrumentumokat” vonultattak fel, mint biciklicsengő, harangok, szélcsengők és kagylóhéjak. Pályafutásuk során mintegy ötven nagylemezük jelent meg, amelyek közül a legnagyobb szakmai elismerést a Live at Mandell Hall (1972), a Nice Guys (1979) és az Urban Bushmen (1982) aratta. A gyakran festett arccal, jelmezben színpadra lépő muzsikusok közül ma már csak Roscoe Mitchell és Famoudou Don Moye (dob és ütőhangszerek) aktív. Mellettük Hugh Ragin trombitál, Tameka Reid csellózik és Jaribu Shahid nagybőgőzik. Néhány csendesebb év után 2017-ben, Londonban tértek vissza a színpadra, s azóta Európa-szerte felidézik ötven évük emlékezetes pillanatait.
Infó:
The Art Ensemble of Chicago
Június 7. csütörtök, 20:00, MOMKult