A 2014-2017-es időszakot áttekintő vizsgálat eredményéről azt írták: kiváló a fürdővíz minősége a Fertő tó, a hévízi tófürdő és a Tisza-tó esetében, valamint a Velencei-tó és a Balaton fürdőhelyeinek többségén, mindössze a magyarországi tavak és folyók vizének hat százalékánál van gond a vízminőséggel.
Az összesítés szerint az országos helyzetkép alapvetően pozitív, a 229 minősített fürdővíz 94 százalékban kiváló vagy jó minősítést, 3 százaléka pedig tűrhető minősítést kapott.
Mindössze hét fürdőhely esett az elmúlt négy év adatai alapján kifogásolt kategóriába:
- Gödön a felső-gödi szabad strand,
- Makón a Maros Kalandpart,
- Mosonmagyaróváron a Mosoni utcai szabad strand,
- Jándon a Tisza-parti szabad strand,
- Tivadarban a Tisza-parti szabad strand,
- Vásárosnaményban a gergelyiugornyai szabad strand
- és Tiszaszigeten a Turisztikai Központ szabad strand.
Mint írták, a szabadvízi fürdővizek uniós irányelvek alapján készülő minősítését négy év bakteriológiai vizsgálati eredményei alapján állítják össze, de nemcsak egy-egy mintát vesznek figyelembe, hanem a vízminőség változásait és az esetleges egyéb egészségkockázatokat is. Az OKI kiemelte, hogy a fürdési idény előtt a járási hivatalok népegészségügyi osztályai minden strandot ellenőriznek. Egy szezon alatt négy alkalommal vizsgálnak – nyitás előtt és a nyáron havonta egyszer – az üzemeltető által megbízott akkreditált laboratóriumok.
A levett vízmintákban két bakteriális paraméter jelenlétét vizsgálják, amely szennyvíz eredetű szennyeződésre és ebből adódó egészségkockázatra utalhat. A tavakon a vízvirágzásra is figyelnek, ami a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását jelenti. Ennek jele a víz kékeszöld elszíneződése, zavarosodása, esetleg habzása.
Az intézet a nem kijelölt fürdőhelyeken nem javasolja a fürdőzést, mivel ezeken a víz minőségét nem ellenőrzik, a fürdőzés higiénés feltételei nincsenek meg. A közegészségügyi veszélyeken túl sok esetben a balesetveszély miatt tiltott a fürdés, például a bányatavaknál.
