Hiába győzött az Orbán Viktor magyar kormányfő által tanácsadókkal és egyéb eszközökkel támogatott, bevándorlásellenességre építő Szlovén Demokrata Párt, elnöke, Janez Jansa, a politikus aligha lesz képes kormányt alakítani. Az SDS 24,96 százalékot szerzett, ami 25 mandátumra elég. Az egykori komikus, tavalyi elnökjelölt Marjan Sarec pártja, a róla elnevezett listával 12,66 százalékot szerzett. A második hely is óriási siker annak fényében, hogy néhány hónapja alapították. A szociáldemokraták ugyan nem érték el a 10 százalékot, de 9,92 százalékuk is sikerként könyvelhető el. Negyedik lett a Modern Közép Pártja (SMC). A Miro Cerar miniszterelnök által irányított politikai erő várhatóan azonban a kabinetben marad. Cerar is erre utalt, amikor kifejtette, „nélkülünk nem képzelhető el Szlovénia további fejlődése”. A Balpártra 9,39 százalék adta a voksát, a kereszténydemokrata NSi-re 7,13 százalék. Óriási siker Alenka Bratusek egykori miniszterelnök számára, hogy 5,12 százalékkal bekerült a parlamentbe. A nyugdíjasok pártjánál, a DeSUS-nál viszont csalódottak a 4,91 százalékos eredmény miatt. Meglepetésre bekerült a ljubljanai törvényhozásba Zmago Jelincic szélsőjobboldali politikai ereje, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) is.
Összesen tehát kilenc párt jutott abba a parlamentbe, amelyben csak kilencven képviselő foglalhat helyet. Ahhoz tehát, hogy egy párt kormányt tudjon alakítani, legalább 46 mandátumra lenne szükség, amihez akár négy-öt párt együttműködésére van szükség. Szinte kizárt, hogy az SDS-nek sikerül kormányt alakítania. A kereszténydemokraták ugyan szívesen koalícióra lépnének Jansával, ám még akkor sem lenne meg a minimális kormányalakításhoz szükséges többség, ha a szélsőjobboldali SNS is csatlakozna hozzájuk. A három párt összesen 36 mandátumra támaszkodhatna. A két kisebbségi honatya esetleges támogatása sem sokat nyomna a latban.
Bár a második helyre befutott LMS magát elitellenesnek aposztrofálja, így céljait, programját is nehéz meghatározni, Sarec már az első eredmények közzététele után leszögezte, hogy nem kíván koalícióra lépni Jansával. Sarec egyébként még a kampány során élesen bírálta, hogy Jansa épp Orbánt kérte fel arra, segítse kampányát, mint az egykori komikus fogalmazott, egyrészt ezzel egy külföldi ország kampányába szól bele, másrészt nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök megkéri majd ennek az árát. Az is elképzelhető, hogy később Sarecnek lesz lehetősége összeállítani a következő kabinetet.
Jansa helyzete azért is látszik reménytelennek, mert a szociáldemokraták, a Balpárt és Miro Cerar miniszterelnök is kizárta a koalíciós együttműködés lehetőségét. A gyűlöletkampány ezért csak részben volt hatékony Szlovéniában. Mindez azt is jelenti, hogy Ljubljana aligha lép Budapest vagy Varsó útjára, s továbbra is uniópárti kormánya lesz.
Borut Pahor elnök megerősítette, először Jansának ad lehetőséget a kabinet megalakítására. Fontos „meghallani az emberek hangját” – fejtette ki az egykori szociáldemokrata kormányfő. Hozzátette azonban, a nehéz politikai helyzet miatt ősz előtt nem remél új szlovén kormányt.
Jansa azt közölte, minden párttal tárgyalni akar. Udvarolni próbált a Balpártnak is kiemelve, hogy amikor korábban kormányon volt, szorosan együttműködött a szociális partnerekkel. Az SDS elnöke elismerte ugyanakkor azt, nem koronázta teljes siker menekültellenes kampányát. A témát ugyanis a többi párt „arra használta fel”, hogy külföldön „támadást intézzen ellene”. Megerősítette ugyanakkor, továbbra is keményvonalas politikát kíván folytatni, s köszönetet mondott Orbán Viktornak menekültpolitikájáért.
A baloldali kormány sem jön könnyen össze. Ha Marjan Sarec a szociáldemokratákkal, Cerarral, Bratusekkel, illetve a nyugdíjasok pártjával, valamint a nemzeti kisebbségekkel fog össze, az csak 45 mandátumra lenne elég. A legstabilabb kabinet akkor jönne létre, ha a kormányt akár kívülről támogatná a Balpárt. Elvileg az sem kizárt, hogy utóbbi tömörülés helyett a kereszténydemokratákat veszik be az együttműködésbe, de nagy kérdés, hogy milyen ellenszolgáltatásokat kérne a kooperáció fejében.
