Ugyan nem bocsátkozott részletekbe Wilbur Ross tárcavezető, de azt közölte, hogy az európai uniós, a kanadai és a mexikói portékákra ugyanolyan tarifák lesznek érvényesek, mint a legtöbb más ország importtermékeire. Donald Trump amerikai elnök március 23-án - nemzetbiztonsági aggodalmakra hivatkozva - jelentette be, hogy 25 százalékos védővámmal sújtja az acél-, és 10 százalékos vámtarifával pedig az alumíniumtermékek behozatalát. A Fehér Ház azonban átmeneti időre mentesítést adott az Európai Uniónak, Kanadának, Mexikónak, Brazíliának és Argentínának, abban a reményben, hogy ezekkel az országokkal a végleges mentesítésért cserében az Egyesült Államoknak kedvező gazdasági megállapodást sikerül kötnie. Kanadával és Mexikóval Washington élénk tárgyalásokat is folytatott az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) amerikai érdekeknek jobban megfelelő átalakításáról.
"A tárgyalások nem vezettek eredményre" - fogalmazott az amerikai újságíróknak Ross, aki az Európai Unióval folytatott tárgyalások vezetője. A miniszter hozzátette: az Egyesült Államok továbbra is tárgyalni akar kereskedelmi partnereivel. Ross már szerdán, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácskozásán jelezte: várhatóan bevezetik a védővámokat. Igaz, akkor még csupán az Európai Unióra kivetendő tarifákról beszélt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke aggodalmát fejezte ki az "indokolatlan" amerikai döntés miatt, amely szerinte ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival. Mint rámutatott, az Egyesült Államok nem hagyott más lehetőséget, mint hogy a WTO-hoz forduljanak, és importvámokat vessenek ki bizonyos amerikai árukra.
Juncker hangsúlyozta, az EU-t is súlyosan érinti az acéliparban jelentkező túlkapacitás problémája, amelynek kezelése érdekében az unió közösen szándékozott fellépni, s az elmúlt hónapokban ezért minden lehetséges szinten folyamatosan egyeztetni próbált Washingtonnal. "Az Egyesült Államok éppen a problémák okozóinak kedvez azzal, hogy olyanokat vesz célba, akik nem felelősek a túlkapacitásokért" - fogalmazott, majd azt is leszögezte, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal összhangban fogják megvédeni az unió érdekeit.
Közleményében Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos is kiemelte: mindent meg fognak tenni, hogy megóvják az EU piacát az amerikai lépés nyomán nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól. "Szomorú nap a mai a világkereskedelem számára. Mindent megtettünk azért, hogy ezt elkerüljük. (...) Az Egyesült Államok a kereskedelmi korlátozások fenyegetésével próbálta engedményekre kényszeríteni az EU-t. Mi nem így intézzük a dolgokat, és különösen nem régi partnereinkkel, barátainkkal és szövetségeseinkkel" - írta. Malmström végezetül afelől biztosított, hogy az Európai Unió válaszintézkedései arányosak és szabályszerűek lesznek.
A német szövetségi kormány elutasítja az Egyesült Államok kormánya által az acélra és az alumíniumra kivetett védővámokat – közölte az MTI összefoglalója szerint Steffen Seibert kormányszóvivő. A berlini vezetés szerint az egyoldalú amerikai intézkedések jogsértőek, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozó indoklásuk pedig megalapozatlan. Washington lépése veszélyes is, mert beindíthatja az „eszkaláció spirálját”, ami „mindenkinek árt” – áll a közleményben. Steffen Seibert felidézte: az Európai Unió szófiai csúcstalálkozóján a tagállami vezetők megerősítették, hogy közös cél az védővámok alóli állandó mentesség. Megállapodtak abban is, hogy az EU a mentességért cserébe hajlandó tárgyalni Washingtonnal négy ügyről; az ipari termékek piacához való kölcsönös hozzáférésről, a közbeszerzések piacához való kölcsönös hozzáférésről, a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának és értékesítésének területén folytatott együttműködés továbbfejlesztéséről és arról, hogy az EU és az Egyesült Államok dolgozzon ki közös álláspontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjáról.
Azonban Donald Trump amerikai elnök végül mégis úgy döntött, hogy a védővámokat az EU-ban termelt acél és alumínium után is meg kell fizetni. Ezt a döntést „most alaposan kielemezzük az EU-ban” – közölte, hozzátéve, hogy az EU „megtette a szükséges előkészületeket ahhoz, hogy megfelelő ellenlépésekkel válaszolhasson”. Azonban a német kormány továbbra is kiáll a kereskedelem szabadsága, a piacok nyitottsága és a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezése, a „multilaterális megközelítés” mellett. A szóvivő felidézte, hogy ezt a megközelítést alkalmazták a kihasználatlan acéltermelési kapacitások problémájának kezelésében is, az egyeztetések lefolytatására globális fórumot szerveztek, és Németország 2017-ben a világ vezető ipari államait, legnagyobb feltörekvő országait és az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport soros elnökeként az ügy előmozdításáért dolgozott.
