Az új uniós költségvetésből tizennégy ország kapna kevesebb támogatást, ám arányaiban Magyarország járna a legrosszabbul. Hazánk a 2014-2020-as időszakhoz képest 2021-2027 között 24 százalékkal kevesebb felzárkóztatási (kohéziós) támogatáshoz jutna. Budapestről nézve ez óriási vágás, ám a körülményeket és az összefüggéseket is figyelembe véve az uniós költségvetés Európai Bizottság (EB) által nyilvánosságra hozott részletei a realitásokat tükrözik – fejtette ki a Népszava kérdésére Fazakas Szabolcs. Az egykori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter évekig volt európai parlamenti képviselő, valamint az Európai Számvevőszék magyar tagja, s jelenleg is Günther Oettinger, az EU költségvetéséért felelős uniós biztos speciális tanácsadója, így régóta közelről szemléli az uniós folyamatokat és a költségvetés készítését is.
A most megismert számok egy első tervezet részei, amiről még csak most kezdődik a vita – tette hozzá. A Bizottság természetesen szeretné tavaszig lezárni és egyhangúan elfogadtatni a végleges számokat. Ha sok ország vitatja a támogatási összegeket, a vita átcsúszhat az új parlament és Bizottság időszakába, s akár két évig is eltarthat – vélekedett Fazakas Szabolcs. Erre pedig nagy az esély, hiszen a lengyelek máris tiltakoztak a mienknél valamivel kisebb támogatáscsökkenés miatt. De várható, hogy több más ország, köztük Németország is felszólal, mivel utóbbi befizetései közel 50 százalékkal nőnének – vetítette előre a szakértő. A kohéziós és agrártámogatások által érintett országok is megpróbálnak a számokon javítani, hogy az ajánlatnál többet kapjanak. Esetünkben azonban továbbra is nagyvonalú számokról beszélhetünk, hiszen évi 3 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kaphatunk és az agrártámogatások is jelentősek maradnak.
A következő pénzügyi szemeszter kihívás és egyben lehetőség számunkra – tette hozzá a főtanácsadó. Tudomásul kell vennünk, hogy az EU új szemléletű költségvetése megszorításokat kell tartalmazzon, hiszen kilép Nagy-Britannia, ezért 13 milliárd euróval, összességében 10 százalékkal csökken az éves költségvetés. Ezen túl az Uniónak egy sor új kihívással is meg kell birkóznia, s nemcsak a migrációról van szó, hanem e körbe tartozik a versenyképesség, a gazdaság növekedése, a védelem, a terrorizmus elleni harc, az úgynevezett összekapcsoló és egyéb projektek mint például a digitalizáció végrehajtása, amelyekben már régóta lépni kellett volna. Ezek, s ezen túl az oktatás elősegítése (Erasmus) legalább 20 milliárd euró pluszköltséget jelentenek. Felmerült, hogy az egyensúly megtartása érdekében a támogatások eddigi nettó kedvezményezettjei emelnék befizetéseiket, ám több tagország a Bizottsággal ellentétben úgy vélte, a kisebb Unió kisebb költségvetéssel kell járjon. Így az eddigi két legnagyobb kiadási tételt jelentő kohéziós és agrártámogatási alapok keretét kénytelenek csökkenteni.
Fazakas Szabolcs szerint elfogadható hozzáállás, ha a kormány hátrányosnak ítéli a csökkentés mértékét és kitűzi maga elé, hogy ezen javít. Az előző két uniós pénzügyi időszakban ez a stratégia egyébként eredményre vezetett. A költségvetés elfogadásához egyhangú döntés kell, de ezt úgy kell kiharcolni, hogy értelmes kompromisszumot akarjunk elérni, ebben pedig Magyarország érdekeit kell képviselni. Politikai szinten lehet látványosan tiltakozni a javaslat ellen, de a realitások szintjén, szakmai alapon közelítve kell megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy hol vannak azok a területek, ahol a csökkentést vissza lehet venni, illetve hol lehet javítani a felhasználás feltételein, figyelembe véve többek között az EB tematikus célkitűzéseit, például a tiszta energiaforrások előnybe részesítéséről, illetve a digitális hálózatok fejlesztéséről megfogalmazott javaslatokat.
Ezután lehet megállapodni, azt is fegyelembe véve, hogy az új Európát megcélzó alapokból hogyan tudunk részesedni – fejtette ki a főtanácsadó. Hiba volt, hogy az utóbbi tizenöt évben a két nagy alap esetén a fő cél a pénzek lehívása volt, nem azok értelmes, hatékony felhasználása. Arra kellett volna koncentrálni, hogy e források milyen fejlesztéseket generálnak, hogy a magyar gazdaság érje el a nyolcvanas évek szintjét, vagy a kis- és középvállalatok miképpen tudnak európai szinten, hatékonyan dolgozni.
A kohéziós alapok mérséklése abból is következik, hogy a Bizottság egy sor ambiciózus tervet kíván megvalósítani. Többek között ilyen az Unió továbbfejlesztését szolgáló strukturális reform, vagy az eurozónához való csatlakozás elősegítése. De létezik migrációs, illetve szolidaritási része is a támogatásoknak, szintén a strukturális változások elősegítésére. Ebből az szűrhető le, hogy az Európai Bizottság már nem fenyeget, hanem eszközöket is biztosít a célok eléréséhez – értékelte a brüsszeli javaslatot Fazakas Szabolcs.
Az uniós politikák számunkra kedvező alakításához elengedhetetlen, hogy ne csak a már véglegesnek tűnő feltételek vitájában, hanem azok kialakításában a kezdetektől aktívan részt vegyenek az országot képviselő szakértők, politikusok – hangsúlyozta Fazakas Szabolcs. Mindez proaktív hozzáállást sürget, azaz a kezdetektől, mondhatni már a gondolat megszületésekor ott kellene lenni a megfelelő grémiumokban. Hogy ez most nincs így, az abból következik, hogy sündisznóállásból szemléljük az EU folyamatait. Sőt, gyakran támadásként értékeljük az új gondolatokat, ami hiba. Ennek talán az is oka, hogy ma már kevés uniós vezetői posztot tölt be magyar szakember, ami gyengíti a magyar érdekek érvényesítésé – tette hozzá Fazakas Szabolcs.
