Lakatos Benjámin
A Népszava másfél hónappal ezelőtti – az érdekeltek részéről akkor titkolt – értesüléseinek megfelelően tegnap az Orbán Viktorhoz közel álló MET Holding AG bejelentette: a korábban a Molnál dolgozó Lakatos Benjamin, aki a svájci MET ManCo nevű érdekeltségén keresztül eddig közel 25 százalékot birtokolt a svájci energiakereskedőből, most egy újonnan alapított, szintén svájci társaságán, a MET Capital Partners AG-n keresztül összes tulajdonostársát kivásárolta. Így kiszállt a MET Holding AG-ból az üzletet 11 éve kiötlő, most 40 százalékot birtokló Mol, a kormányfő kötélbarátja, a ciprusi áttétellel 10 százalék mögött álló Garancsi István, valamint a fennmaradó negyedrészt szintén egy ciprusi érdekeltségén keresztül jegyző Nagy György, Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök gyakori üzleti partnere. Közlésük alapján az eddig Lakatos Benjamin, illetve egyes más, pontosabban meg nem nevezett MET-vezetők jegyezte MET ManCo 10 százalékos MET Holding-része megmarad. Sőt egy belső részesedésszerzési program révén a MET ManCo-n „keresztül” a jövőben egyes dolgozók – nem részletezett módon – szert tehetnek akár a központi vállalat ötödére is. A vételárakat senki se közölte.
Mindez viszont csupán a társaság jövőbeni „jelentős tőkebevonását” megelőző lépés. Április közepén lapunk a MET eladásáról keringő piaci hírekről számolt be. Akkor a tulajdonosok közül – furfangosnak vélt módon – csak a MET reagált, Lakatos Benjamin nevében cáfolva, hogy a volt molos üzletember megválna MET-csomagjától. Vásárlási szándékról ugyanakkor – annak ellenére, hogy tegnapi közlésük szerint az ügyletsorozaton több mint egy éve dolgoznak - nem tettek említést. A többiek – a Mol, Garancsi István és Nagy György – ugyanakkor áprilisi megkeresésünket válasz nélkül elengedte. Igaz, egy Mol-közeli forrásunk értesülésünket részben alátámasztva úgy fogalmazott: „mindig minden eladó”.
Ennek kapcsán figyelemre méltó, hogy a tegnapi MET-közleményben Lakatos Benjamint a további növekedéshez szükséges jelentős tőkeszükségletükről tesz említést. Mi több, egyenesen „befektetési platformmá” válnának. Vonatkozó kérdéseinkre ugyanakkor a MET-től ennek részben ellent mondó tájékoztatást kaptuk. Eszerint most nem tárgyalnak tőkebevonásról: jelenleg elsősorban az 50-70 munkavállalójukat bevonó részesedés-vásárlási programra összpontosítanak. A majdani tőkebevonási eshetőségeket a jövő zenéjének nevezték, ami a MET elé kerülő befektetési lehetőségektől függ. Vagyis a későbbi felvásárlási terveiktől függően vonnának be külső partnereket. Így nem vázolták sem ennek se tervezett mértékét, se időpontját; tájékoztatásukból az se derül ki, nyitottak-e a MET irányító többségének átadására.
Noha tehát új szereplő mindeddig nem bukkant fel a könyvekben, forrásaink tegnap újfent megerősítették: a MET az elmúlt hónapok során amerikai közreműködéssel külső befektetők bevonásának szervezésébe kezdett. Korábbi – akkor nem kommentált – értesülésünk szerint MET-vevőként mások mellett orosz érdekeltségek is feltűntek. Ez nem lenne különösebben meglepő – hisz homályos hátterű, Moszkvához köthető szereplők már korábban is felbukkantak a társaság háza táján -, ám a MET azóta Magyarországon is jelentős energiaeszközöket - így a Dunamenti Erőművet és a Tigáz kelet-magyarországi gázhálózatát - vett át. Vagyis egy orosz tulajdonszerzés már magyar nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetne. Miközben az amerikai közvetítőre vonatkozó kérdésünk megválaszolása elől a MET ismét kitért, azt leszögezték: orosz befektetőt nem látnak „a horizonton”.
Annak kapcsán, hogy esetleg Lakatos Benjamin a házon belülinek tekinthető ügylet során mások nevében járt el, a MET leszögezte: az üzletembernek nincs senkivel az osztalék továbbadására vonatkozó megállapodása. (Miközben az ügyletsorozat bejelentéséhez időzítve tegnap reggel három hazai sajtóorgánumban is Lakatos Benjamin személyes nyilatkozatát idéző, baráti hangvételű tudósítás jelent meg, addig a Népszava kérdéseire mindeddig Lakatos Benjamin helyett csak a MET küldött rövid válaszokat.)
Mindazonáltal tény, hogy – amint azt a MET erőteljesen hangsúlyozza is -, az elmúlt 11 év során a hazai gyökerű, mára svájci központúvá vált kereskedőcég egy 28 országban tevékenykedő nemzetközi csoporttá nőtte ki magát. Összesített tavalyi árbevételük közlésük szerint 7,59 milliárd euró (2,4 ezermilliárd forint), ám nyereségüket érdeklődésünkre nem árulták el. Hazai jelenlétüket – fideszes beágyazottságukhoz hasonlóan – ugyanakkor érzékelhetően igyekeznek minél inkább kisebbíteni. Közlésük szerint ugyanakkor hazai cégük, a MET Magyarország tavaly 644 millió euró – kétszázmilliárd forint – árbevétel mellett 891 ezer eurós - közel háromszázmillió forintos - nyereséget ért el.
Ennek kapcsán emlékezetes: a MET Magyarország, még Svájcba költözésük előtt, a csoport központjaként 2012-ben 49 milliárd forintos nyereséget ért el. Ez pont arra az időszakra esik, amikor a cég az MVM-mel zavaros, ám értékelések szerint az állami energiacsoport kontójára számára igencsak nyereséges gázkereskedelmi ügyletekbe bonyolódott. Eladdig, hogy Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint 2014 után a MET-be átcsorgatott állami pénzek miatt maradt el a lakossági gázrezsicsökkentés folytatása. Eme értékeléseket az érintettek visszautasították.
