2021 és 2027 között összesen 330 milliárd eurót javasol költeni kohéziós, vagyis regionális fejlesztési politikára az Európai Bizottság. Ez a jelenleg rendelkezésre álló források 10 százalékos csökkenését jelenti a mostani hétéves költségvetési ciklushoz képest. Magyarország még ennél is többet veszítene: 2018-as árakon csaknem 18 milliárd euró támogatásra lenne jogosult hét éven át, ami nagyjából 5,7 milliárddal, vagyis 24 százalékkal kevesebb a 2014-2020 között felhasználható összegnél. A brüsszeli előírások értelmében ennél többel nem is csökkenthető egy-egy tagállam felzárkóztatási apanázsa. Számítások szerint ugyanez a sors várna egy sor másik kelet- és közép-európai országra, bár nem mindegyikre ugyanilyen arányban.
Az uniós testület, amely kedden tette közzé a jövőbeni kohéziós politikára vonatkozó részletes jogszabályi javaslatait, azzal magyarázta a csökkenést, hogy Magyarország – és a térségbeli tagállamok jó része – olyan lendületes felzárkózást produkált az elmúlt hét évben, aminek következtében arányosan kevesebb támogatásra jogosult. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság nagy sebeket ejtett a gazdagabb országok bizonyos térségein, amelyek emiatt lecsúsztak a fejlettségi rangsorban, ezért nagyobb pénzügyi segítségre számíthatnak. Emiatt a fejlesztési pénzek átcsoportosítására van szükség a keleti országokból egyes olaszországi, portugál vagy spanyolországi régiókba. Ugyanakkor a kelet- és közép-európaiak továbbra is a legnagyobb arányban részesülnek majd a forrásokból az egy főre jutó támogatási összeg alapján.
2021-től módosulna a kohéziós politikát alkotó regionális alapok elosztási módszere is. A változtatásra azért van szükség, hogy több pénzügyi támogatást irányíthassanak a kevésbé fejlett tagállamokba, ugyanakkor nagyobb anyagi segítséget nyújthassanak a gazdagabbak ipari átalakulással küzdő régióinak is. A juttatások nagysága továbbra is az egy főre jutó GDP összegén alapulna, de számításba vennének új kritériumokat, mint például az ifjúsági munkanélküliségi rátát, az alacsony iskolázottság arányát, az éghajlatváltozásból fakadó szükségleteket és a migránsok befogadásával, integrációjával járó terheket. Ha a számítási módszert nem módosítanák, akkor legalább hét tagállam, köztük például Németország, minimum 45 százalékkal kisebb brüsszeli támogatáshoz jutna, mint jelenleg, ezt pedig a szabályok nem engedik meg – mondták lapunknak bizottsági szakértők.
A felzárkóztatási politika egyik eszközeként működő, elsősorban infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó kohéziós alapból továbbra is azok a tagállamok részesülnének, amelyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Magyarország ezek közé tartozik.
Az uniós finanszírozásnak továbbra is számos előfeltétele lesz. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a fejlesztési, felzárkóztatási projekteket az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak figyelembe vételélével kell majd kidolgozni, majd a félidős felülvizsgálat során annak megfelelően kiigazítani. Ha például egy ország nem hajtaná végre a brüsszeli testület által javasolt gazdaságpolitikai lépéseket, kifizetéseit felfüggeszthetnék. Az Európai Bizottság emellett a jogállamiság tiszteletben tartását is elvárná az uniós alapok felhasználóitól, bár ez a feltétel minden közösségi forrásra vonatkozna, nem csak a kohéziós politikára.
A brüsszeli testület javaslatai között szerepel a nemzeti társfinanszírozási arány növelése, a pénzeszközökhöz való hozzáférés egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése.
Az Európai Bizottságnak jogszabályi javaslatait az EU hosszútávú költségvetésére a tagállamok kormányai és az Európai Parlament közösen hagyják jóvá. Döntés az egész csomagról leghamarabb a jövő tavasszal várható.
