Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. Tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt. A tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál "idegen" állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos "sok szabályt sértett", ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. (MTI)
A kémper az úgynevezett elszámoltatások szimbolikus ügye volt, 2010-ben maga Orbán Viktor kormányfő jelentette ki, nyilván abszolút nem a nyomásgyakorlás szándékával, hogy a magyar emberek jövője elszámoltatás nélkül nem lehet sikeres. A következő két évben két elszámoltatási biztos is rászállt az "ügyekre" 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, 61 esetben büntetőfeljelentés is született, de vádemelési szakaszba összesen hét jutott el. (ráadásul 2016-ban Budai Gyulának még ötszázezer forintot fizetnie is kellett Szilvásynak, mert az egykori elszámoltatási kormánybiztos 2010 végén azt állította, hogy őt 2008 és 2010 májusa között lehallgatták, és e mögött Szilvásy állhat, ezt azonban nem tudta bizonyítani.)
Magyarország Ügyészsége tudomásul veszi a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését az ún. kémügyben. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását. A Kúria határozatának írásba foglalását követően, az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését.
