„Ma Albánián keresztül áramlik a beáramlók tömege Európába, miután a 2015-16-os özön után a Balkán felől sikerült lezárni a határokat.” Erre az irányváltásra hívta fel a figyelmet az osztrák kormány hétvégi tanácskozásán Sebastian Kurz kancellár valamint arra, hogy ismét tömegek indultak az unió felé.
Május 20-ig 18222 ember érte el az Égei-tenger felől Görögországot, 144 százalékkal többen, mint a múlt év azonos időszakában. Útjuk azonban az embercsempészek irányításával nem Macedónián, Szerbián, Magyarországon át vezet Ausztriába, hanem Albánián, Montenegrón, Bosznián, Horvátországon és Szlovénián keresztül. Bosznia-Hercegovinában eddig 4000 illegális belépőt regisztráltak, csak az elmúlt három hétben 1200 menekültet. Tavaly az egész évben összesen 750 embert füleltek le. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy az albán irányból érkezők 70 százaléka jelenleg pakisztáninak mondja magát, beavatottak szerint főleg afgán menekülők gondolják, hogy pakisztáni papírokkal sikeresebben tudnak menekülni.
A helyzet romlik, bár aggodalomra még nincs ok, így a kancellár, aki szerdán találkozik az albán miniszterelnökkel, Edi Ramaval, az új illegális útvonalról tárgyalnak. Utasította külügyminiszterét, Karin Kneisslt, hogy a témát vigye az Európai Unió elé. Kneissl adatai szerint 30-40 ezer menekült torlódott jelenleg össze a Balkánon.
A szabadságpárti, radikálisan jobboldali Herbert Kickl belügyminiszter is új helyzetről beszél, május 20-ig 5319-en kértek menedékjogot Ausztriától, míg tavaly az egész évben összesen 24296-an. 2015-16 szerinte nem ismétlődhet meg, igyekezni kell a beáramlókat már az EU külső határainál feltartóztatni. A kancellár a külső határok biztosítását a júliusban kezdődő osztrák uniós elnökség központi témájává akarja tenni. Sürgetné, hogy a Frontex határvédelmi szervezet létszámát ne 2027-ig emeljék 10 ezer főre, hanem jóval előbb, s kapjon az eddiginél határozottabb politikai mandátumot. Szeretné elérni, hogy a Frontex emberei az uniós határokat afrikai országokban is védhessék.
Ausztriában is folyik az idegenvédelmi- és a határrendőrség kiépítése, jelenleg 500-600 főt tudnak azonnal a határra vezényelni. Ha a korlátozó akciók nem segítenek, mondta a belügyminiszter, akkor az ország teljes déli határát lezárják. Kickl telefonon tárgyal görög és szlovén kollégájával is.
Cáfolta a kormány drámai hangvételének a jogosságát az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának bécsi vezetője, Christoph Pinter, elismerve, hogy a bevándorlással próbálkozók száma nő, de szerinte nem nyugtalanító a növekedés üteme. Inkább arról van szó, hogy a most érintett országok, köztük Bosznia-Hercegovina nincs felkészülve nagyobb létszám befogadására, esetében elkerülhetetlen az EU segítsége.
