Máshol már biztosan nem volt hely - kommentálta Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) pénteken megválasztott elnöke azt a kormányzati intézkedést, ami az új Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte a szakképzést. Ugyanez a tárca -Palkovics László leköszönő oktatási államtitkár vezetésével - felel majd egyebek mellett a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztésért, Magyarország energiaellátásának biztosításáért, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítéséért, valamint a hulladékgazdálkodásért. Trencsényi szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a szakképzés további "lefokozását" jelenti, ám attól nem tart, hogy a kormány megszokott oktatásirányítási módszerei bármiben is pozitív irányba változnának.
A szakképzés 2015 óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (ami épp most zsugorodik Pénzügyminisztériummá) fenntartása és az akkor megjelenő szakképzési centrumok irányítása alá tartozott. Sokak szerint jót tett a szakképző intézményeknek, hogy kikerültek az akkor még Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, röviden KLIK-nek nevezett monstrum alól, mert így legalább a finanszírozás egy kicsit stabilabbá vált. Az oktatás minősége viszont tovább romlott: az elmúlt években soha nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint most, a tanári kar elöregedett, az iskolai tanműhelyek elsorvadtak, a hiányszakmák betöltésére indított képzésekre alig akad jelentkező, a közismereti óraszámok drasztikusan csökkentek, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legutóbbi kompetenciamérések eredményei szerint a szakközépiskolás diákok éppen hogy csak elérték az általános iskola hatodik osztályának követelményszintjét.
Az MPT a héten egy konferenciát is rendezett a szakképzési törvény 25. évfordulója apropóján, amelyen részt vett Pölöskei Gáborné egykori KLIK-elnök, jelenlegi szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is. A 168 Óra tudósítása szerint Pölöskeiné meglepte közönségét, amikor egy ponton elkezdte bírálni a kormány - és egyben saját - munkáját. Szerinte hiba volt a tanműhelyek kiüresítése, a frontális oktatással nem lehet erősíteni a diákok azon készségeit, amiket a munkavállalók elvárnának, az intézményrendszer elavult, hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak is. Úgy véli, folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, a szakképzésnek ezekhez az igényeknek kell alkalmazkodnia.
Csakhogy jelenleg nem ezt teszi. A szakképzés átalakításában nagy szerepe volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, melynek korábbi oktatási igazgatója, Szilágyi János nemrég úgy nyilatkozott a Népszavának: a jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, belső körökben ezt "egyszer használatos szakmunkás modellnek" is nevezik.
Sem Pölöskeiné, sem Szilágyi nyilatkozatait nem akarta kommentálni Benedek András, az MPT Szakképzési Kollégiumának ugyancsak pénteken kinevezett új elnöke. Azt viszont elismerte: a szakképzési rendszer továbbra is gödörben van. Azzal kapcsolatban, hogy a szakképzés az innovációs tárcához kerül, bizakodó: úgy véli, a kormány ezen lépésében van szakmai racionalitás, Palkovics László vezetésével - akinek Benedek szerint kiváló ipari referenciái is vannak - akár egy gyorsabb, dinamikusabb szakképzés-politikának a fejlesztése is megkezdődhet.
