Egyértelmű szabályozást sürget a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) a házhoz hívásokkal és azok díjazásával kapcsolatban. A szervezet elnöke, Póta György szerint ugyanis most a meglévő szabályokat mindenki a saját szája íze szerint értelmezi. Szerintük – ha nincs szakmai indoka -, a háznál zajló ellátás olyan kényelmi szolgáltatás, amiért az orvos díjat kérhet. Csakhogy az alapellátásról szóló törvényben ilyenről nincs szó. Sőt, a minap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is úgy foglalt állást, hogy a háziorvosoknak nincs lehetőségük az indokolatlan házhoz hívásért kényelmi díjat kérni.
Május elején a Népszava számolt be arról, hogy mind több háziorvos, és gyermekorvos számol fel betegeinek az „indokolatlan” házhoz hívásért néhány ezer forintot. Akkor a lapunknak nyilatkozó szakjogász, Kovácsy Zombor is egyértelműen azt mondta, ahhoz, hogy az alapellátók ezt legálisan megtehessék, jogszabálymódosításra lenne szükség.
A téma akkora nyilvánosságot kapott, hogy félő, mind többen vélik majd úgy, joguk van az orvost térítésmentes ellátásként házhoz rendelni. Pedig Póta György szerint a háznál való ellátás hungarikum, a világon sehol sincs ilyen gyakorlat. Példaként a német kollégáikat említette, akiknek a praxisában legfeljebb havonta egyszer van olyan eset, ami indokolhatja, hogy ne a rendelőben, hanem otthon nézze meg az orvos a páciensét. Mint mondta: a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a házhoz hívások mindössze egy százaléka indokolt. A többit vagy a sürgősségi osztályon, ügyeletben, vagy pedig a házi gyermekorvos rendelési idejében lehet/kellene ellátni. Szerinte ennél az elvnél kellene megmaradni, s jogszabályban egyértelműen rendezni, hogy amennyiben a szülő nem ér rá behozni a rendelőbe a gyereket, vagy a kicsi a nagymamánál van, aki nehezen mozog, stb., akkor az minősüljön egyértelműen kényelmi szolgáltatásnak, amiért az orvos díjat számolhat fel – mondta. Hozzátette: természetesen a szolgáltatás feltételeiről előre kell a szülőket tájékoztatni, az orvost pedig számlaadási kötelezettség terheli.
A gyakorlat most is ez.
Lapunk fölvetésére, hogy egy szülőtől nem várható el, hogy orvosszakmai döntést hozzon, felismerje, mikor indokolt és mikor indokolatlan az orvos házhoz hívása – Póta György azt mondta: ők azt is pártolnák, ha működhetne egy olyan központi telefonos diszpécser szolgálat, ahol a szülő segítséget kaphat baj esetén, hogy azonnal hívja-e a mentőt, vagy ráér másnap a házi gyermekorvost fölkeresni. Nem zárkóznak el a jelenlegi 2-3 órás rendelési idő hat órára nyújtásától sem, bár ehhez jelenleg nincsenek meg a feltételek, mert több orvos használ egy közös rendelőt. A rendeléssel nem kitöltött munkaidejük alatt a gyermekorvosok most rendelkezésre állnak.
Elismerte, hogy a jobb ellátás egyik feltétele a gyermeksürgősségi rendszer újjászervezése. Úgy vélte: azzal, hogy a kormányváltáskor Nagy Anikóra, a Heim Pál kórház főigazgatójára bízták az egészségügyet, ez garancia arra, hogy ezen a területen is megtörténhetnek a szükséges lépések, hiszen az új államtitkár évek óta elkötelezetten foglalkozik a kérdéssel.
Az érdekvédő szervezet elnöke beszélt arról is, hogy öt-tíz éven belül elfogyhatnak az alapellátásból a gyermekorvosok. A jelenleg működő 1429 praxis harmadában 65 éven felüliek gyógyítanak. Főként muszájból maradnak, mert hiába ad az állam húsz millió forintos vissza nem térítendő támogatást a fiataloknak a körzetvásárláshoz, nincs nagyon jelentkező. A praxisok eladhatatlanok, az utóbbi években alig néhányat tudtak reális áron értékesíteni. Ennek a következménye, hogy ma 216 körzetben hetven év feletti, további tizenháromban pedig nyolcvan feletti gyermekorvos dolgozik. Ugyan a kormány pénzt adott, nem is keveset – jegyezte meg Póta György, de a szükséges törvénymódosításokkal, amelyek megkönnyítenék a praxisok tulajdonváltását, adósak maradtak a jogalkotók.