Jövő héten mind a 4,7 millió svéd háztartásba húszoldalas füzetet küldenek ki, amely egyebek mellett részletes tájékoztatást ad arról, mit tegyenek az emberek háborús helyzetben. „Ha válság, vagy háború lesz”, akkor erre mindenkinek fel kell készülnie. Egyebek mellett úgy, hogy a háztartásokban legalább három napos élelmiszer- és víztartalékkal kell rendelkezni. Fel kell készülni arra is, mi történik akkor, ha nem lesz áram.
A brossúra kellemetlen emlékeket ébreszthet a helybéliekben, hiszen utoljára a második világháború idején, 1943-ban adtak ki hasonlót azt követően, hogy a náci Németország elfoglalta Dániát és Norvégiát. Az akkori dokumentum a „Ha eljön a háború” címet viselte. Ezt 1961-ben, majd 1980-ban, a telefonkönyv mellékleteként újították fel – írta a Die Tageszeitung.
Sok svédben felmerült a kérdés, mi szükség volt a dokumentum kiadására egy olyan országban, amely utoljára 1814-ben, több mint kétszáz évvel ezelőtt élhetett át fegyveres konfliktust. Christina Andersson, az állami válságkezelő központ munkatársa is elismerte, hogy nincs ok az aggodalomra, az ország békés időszakot élhet át. Ám, bizonyos körülmények zavart okozhatnak, ezek közé sorolta a klímaváltozást, a terrortámadásokat, a kibertámadásokat, valamint „a rosszabbodó biztonságpolitikai helyzetet”. Szerinte válság nem csak akkor képzelhető el, ha Svédországot háborús fenyegetés, támadás éri. Már „közvetlen környezetben zajló” katonai konfliktus is fenyegetést jelent – indokolt a válságkezelő központ munkatársa.
A svédek számára teljesen egyértelmű, hogy Stockholm az orosz fenyegetéstől tart leginkább. Hogy az ország komolyan is veszi a fenyegetést, az is jelzi: hétfőn ismét készenlétbe állították a gotlandi hadegységet. S az is sokatmondó, hogy hosszú évek után tavaly ősszel tartották a legnagyobb hadgyakorlatot. A Svéd Tudományos Akadémia szerint az „orosz fenyegetés” már legalább száz éve használatos kifejezés Svédországban. A szociáldemokrata-környezetvédő kormányt azonban megosztja a kérdés, valóban szükséges-e háborúra felkészíteni a lakosságot. Margot Wallström külügyminiszter szerint semmi szükség erre, Peter Hultqvist hadügyminiszter azonban úgy véli, ez elengedhetetlen lépés.
