Terjedelmes parlamenti beszédben állt ki az új kormánystruktúra mellett Gulyás Gergely fideszes képviselő, a Miniszterelnökség várományos új vezetője: a szervezetátalakítás törvényjavaslat formájában is bemutató Gulyás több pontban ismételte a már lapunkban is megjelenteket, előadásában vannak azonban új elemek – például a vallásosság ismételt, hangsúlyozott szerepe.
Meglepő például, hogy a politikus célkitűzésként a családvédelmet, a teljes foglalkoztatottságot, és a keresztyén kultúra megőrzését említette – a régies kifejezést a protestáns, konkrétabban a református közösségek használják, így önmagában is szűkített kört jelöl, miközben Magyarországon a katolikus vallásúak vannak többségben.
Gulyás Gergely az új tárcaként induló Innovációs és Technológiai Minisztérium kapcsán is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ide szervezik azokat a feladatokat, amik egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához kellenek.
A sor folytatódik: a fideszes politikus kiállt a sokat kritizált Emmi mellett, és állította, hogy a „egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik". Emlékezetes, a minisztériumot korábban vezető egykori református lelkésznek, Balog Zoltánnak is voltak erős mondatai: viccnek nevezte a pedagógushiányt, romaügyben eldöntetlennek tartotta, hogy a határon túli magyar ajkú cigányok tehertételt vagy erőforrást jelentenek a magyar közösség számára. Egy belvárosi, mentősöknek szervezett reggelin pedig a meghívottak alacsony fizetésével viccelődött.
Utódja, az onkológus Kasler Miklós minderre képes volt rátromfolni, de legalább szintén megbízható keresztény:a halálos betegségek 80 százaléka megelőzhető lenne szerinte a Tízparancsolat betartásával.
Érdekes momentum volt továbbá Gulyás felszólalásában, hogy azt ígérte: a következő években a fővárosban jöhetnek nagyobb volumenű egészségügyi fejlesztések – a felsőoktatás felügyeletében, irányításában pedig komolyabb változásokat jósolt. Szintén elgondolkodtató, hogy vitára érdemesnek nevezte a felvetést: a kormány rendeletben élhetne szervezetalakítási szabadságával, ami az eddiginél is nagyobb mozgásteret jelentene a belső építkezéshez.
A kormány a jelenleg ismertetett tervek szerint tíz minisztériumból állna: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.
A pénzügy összedolgozna a innovációs tárcával, a külügy pedig visszakapná a Miniszterelnökségtől a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalt, amit 2012-ben vettek el a szervezettől. Orbán Viktor felügyeletével feláll a tárcáktól függetlenül működő, kormányzati igazgatással foglalkozó Miniszterelnöki Kormányiroda is – a hivatal létrehozása jelezheti, hogy a miniszterelnök az eddigiektől eltérően irányítani és nem vezetni szeretné a kabinetet, tehát kormánytagok bevonása nélkül is átvinne döntéseket.
