Polgár Zoltán régész az ezüsttel. MTI Fotó: Mészáros János
"Ez olyan, mintha Krakkóban találtak volna egy Szent István pénzeiből álló éremleletet" - magyarázta Polgár Zsolt. A régész egyedülállónak nevezte a leleteket. A ritka, építkezés közben előkerült kincs feltehetőleg egy különleges történelmi eseményhez kötődik, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni - jegyezte meg.
Az eddigi vizsgálatok szerint az időben utolsó érme 1578-as, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király verete - mondta. A leletek között a leggyakoribb I. Zsigmond lengyel királyi verete, de Brandenburgi Albert első porosz herceg pénze is szerepel a érmék között - fűzte hozzá. Polgár Zoltán elmondta: a viszonylag jó minőségű ezüstből készült érmék súlya egyenként körülbelül kettő gramm, a félgarasok mérete 2,1-2,2 centiméter, a garasé 2,3-2,4 centiméter. A kézi erővel vert pénzek nem teljesen egyformák.
A régész a lelet értékéről elmondta: a szabad városok korabeli számadáskönyvei alapján körülbelül egy század katona havi zsoldjával volt egyenértékű és a címletek - az aprópénznek számító fél- valamint egész garasok is erre utalnak. Négy ilyen pénzérme egy napi díj volt egy átlagos napi munkáért - árulta el. Nagyon sok lengyel pénz volt a vizsgált időszakban Polgár szerint, mivel Európában a legtöbb ezüstöt Erdélyben és a Felvidéken, tehát a Magyar Királyság területén bányászták, amikor az két részre szakad a török hódítás miatt. Tallérokat, nagy értékű pénzeket verettek, a kis értékű forgalmi pénz verése akkoriban szinte megszűnt, ezért áramlottak be a német és a főleg lengyel pénzek.
Polgár Zoltán arról is beszámolt, hogy az ezüstpénzeket restaurálni fogják a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol a közönség is megtekintheti majd az érméket május 26-án, a Régészet Napján.
