Amennyire meglepte az agrárágazat szereplőit, hogy Orbán Viktor 2010-ben Fazekas Sándort, az akkori karcagi polgármestert tette meg földművelésügyi miniszternek, annyira magától értetődőnek tartják, hogy ha késve is, de most távozik. A kinevezést ezért nem értették a szakmabeliek, mert a jogász végzettségű miniszter korábban egy gépgyár jogtanácsosaként dolgozott, számba vehető agrártevékenységet nem végzett. Igaz, a Fideszbe már 1989-ben belépett, de ez önmagában kevés lett volna egy ekkora ugráshoz. A hátteret jól ismerők szerint nem is ez volt a miniszterelnök számára a legfontosabb szempont, hanem az, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter földije és az úgynevezett szolnoki vonal támogatottja volt Fazekas. Az akkor még a miniszterelnökkel szoros baráti viszonyt ápoló Simicska Lajos köréhez tartozó Nyerges Zsolt, sőt, állítólag a kormányfő felesége, Lévai Anikó is támogatta a kinevezését.
Az 1990-2010 között Karcag polgármestereként tevékenykedő Fazekas miniszterségét a kudarcok sorozatával is le lehetne írni. Az elmúlt években többször is felröppent leváltásának híre, de Orbán Viktor ragaszkodott agrárminiszteréhez és egy alkalommal az ezt firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a Fazekas távozásáról szóló pletyka nem hogy „kacsa, de vadkacsa”.
Fazekas nem önálló személyiségként vezette a tárcát, nem a Fidesz által leírt programot, hanem a háttérben kitervelt földprogram a végrehajtója volt – jegyezte meg a Népszavának Gőgös Zoltán, egykori FM államtitkár, az MSZP elnökhelyettese, a 2018-as országgyűlési választáson már nem induló szakpolitikus.
Raskó György, aki az Antall kormány idején szintén betöltötte ezt a funkciót, agrárközgazdász és mezőgazdasági társaság tulajdonosa az elmúlt 28 év leggyengébb földművelésügyi miniszterei közé sorolta Fazekas Sándort.
Abban mindketten egyetértettek, hogy Fazekas Sándor alkalmatlan volt a posztjára, ráadásul amint átvette a szaktárca irányítását, igyekezett megszabadulni a nagy tapasztalatú kutatóktól, agrárszakértőktől. Ahogy Gőgös Zoltán korábban megjegyezte, az egy kezén meg tudná számolni, hány, a mezőgazdasághoz valóban értő szakember maradt a minisztériumban. Gőgös azt is kifogásolta, hogy Fazekas Sándortól konferenciákon, konzultációkon nem lehetett kérdezni, kerülte a közvetlen kapcsolatot a gazdákkal, a parlamenti interpellációkra sem szívesen válaszolt.
Ágazati szereplők szerint Orbán Viktor most azért szabadul meg a földművelésügyi miniszterétől, mert már nincs szüksége a további szolgálataira. A kormányfő kedvencei és a Fidesz közeli oligarchák - egyesek szerint Orbán Viktor strómanjai – hozzájutottak az állami földbérlet pályázatokon, illetve árveréseken a legzsírosabb termőföldekhez és a személyre szabott jogszabály-gyártás is elérte célját. Egyebek mellett az állami földekre kötött több évtizedre szóló hosszú lejáratú haszonbérleti szerződések ügyében a bérleti díj emelésének lehetőségét is megteremtette a fideszes parlamenti többség egy képviselői indítvány nyomán, így az ilyen területeket árverésen megvásárló új tulajdonos a többszörösére emelheti az amúgy számukra még kedvező bérleti díjakat. Az is az oligarchák érdekeit szolgálta, hogy a családtagok földtulajdonát nem számolták egybe, így könnyen kijátszhatóvá vált az 1200 hektáros felső birtokhatár, és akár több ezer hektáros nagybirtokok alakulhattak ki.
Az állami földek haszonbérleti pályázatai, valamint a mintegy 380 ezer hektárnyi állami föld elárverezése körül kialakult botrányok már elérték a lakosság ingerküszöbét is. Különösen miután kiderült, Ángyán József, a második Orbán kormány idején FM államtitkár összekülönbözött Fazekassal, mert szerinte az állami földbérleteket nem az elfogadott hivatalos elvek alapján a helyi kis, illetve a családi gazdaságok bővítésére használták fel, hanem egyes oligarcha körök lettek a kedvezményezettek. Ángyán lemondott államtitkári posztjáról, majd több tanulmányában, a nyilvánosan elérhető hivatalos adatok felhasználásával bizonyította be, hogy többnyire a hatalomhoz valamilyen szálon kapcsolódó személyek jutottak állami földbérlethez, miközben voltak olyan település, ahol egyetlen helyi gazda sem kapott még talpalatnyi földet sem. Ezzel szemben az azóta ikonikussá vált műkörmösig sokféle, mezőgazdasággal addig soha nem foglalkozó ember lett földbirtokos. Többek között a Hortobágyi Nemzeti Park legelőinek, valamint a kishantosi biogazdaság földjeinek haszonbérbe adása, majd ez utóbbiak eladása keltett indulatokat, mivel az eddigi bérlőket jószerével kisemmizték.
Az sem használt az agrárminiszter jóhírének, hogy 2013-ban kiderült, az uniós kifizetési ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetője és három bűntársa fiktív agrártársaságok nevében akartak uniós területalapú támogatást igényelni.
Az ágazati szereplők azt is Fazekas szemére hányják, hogy hagyta kiüresíteni az FM hatásköreit. Lázár János, a szintén lelépő Miniszterelnökséget vezető akkor hatalma csúcsán lévő kormánytag maga alá söpörte egyebek mellett a vidékfejlesztési pénzeket, de kivették a tárca hatásköréből a falugazdász hálózatot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fennhatósága alá került. Igaz, sokan vélekedtek úgy, hogy még ott is jobb helyen van, mint az FM-nél volt. Fazekas nem harcolt az ellen sem, hogy elvegyék a tárcájától az állat- és növényegészségügyi hivatalokat.
Amellett, hogy nem értett az agráriumhoz, Fazekas be volt oltva korszerű technológia, biotechnológia, a biotermelés, a modernizáció, vagyis minden ellen, ami ma a mezőgazdaság fejlődésének a motorja – vélte Raskó György. Ehelyett a „skanzen Magyarország” építésén fáradozott, a házipálinkafőzéssel, a hungarikumok szakmányban való elfogadtatásával, köztük a karcagi birkagulyással. Az agrárminiszternek a múlt restaurálása helyett a gazdákat rá kellett volna vezetni arra az útra, ahol versenyképesek lehetnek az uniós támogatások várható lefaragását követően is.
A reménybeli új agrárminisztert, Nagy Istvánt, jelenlegi FM államtitkárt Raskó sokkal alkalmasabbnak tartja a posztra, mint elődjét, mert jobban ért a mezőgazdasághoz. Tőle azt várja az agrárközgazdász, hogy nem lesz tudományellenes, támogatni fogja a korszerű technológiák elterjedését. A megnevezett új minisztert Gőgös Zoltán is pozitívan értékelte és egyik legfontosabb feladatának az állami földek bérbeadásának kivizsgálását nevezte.
Fazekas Sándorminisztersége alatt bukta el Magyarország a „győztes pálinka szabadságharcot”, és a földforgalmi törvény miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A nyolc éves hivatali idejének kezdetén azt ígérte, megduplázza a drámai mértében csökkenő hazai sertés állományt. Az akkor még 3,2 millió legálisan tartott jószágállomány jelenleg történelmi mélyponton van, és még úgy is csak 2,8 millió disznó röfög az ólakban, hogy az egyébként az ágazatot valóban jelentős mértékben kifehérítő áfacsökkentések hatására százezernyi „fekete” sertés bukkant fel a piacon.
Politikai hibák
A szép számmal sorolható szakmai hibák mellett voltak egyéb, politikai botrányai is Fazekasnak. Ilyen volt egyebek mellett Kiss Szilárdnak, a moszkvai magyar nagykövetség agrárattaséjának az ügye. Kiss ellen nyomozás is indult különböző visszaélések gyanúja miatt, mert egyebek mellett állítólag szakmányban adta ki a vízumokat mindenféle ellenőrzés nélkül orosz állampolgároknak. Vesztegetés gyanújával őrizetbe is került Kiss. Fazekas azonban végig kitartott mellette, annak ellenére is, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon Kiss Szilárd fennakadt a szűrön,mint kockázati elem. Sőt az agrártárca vezetőjétől Kiss az orosz-magyar agrárkapcsolatok fejlesztéséért oklevelet kapott, és 2013 októberében az orosz gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
Fazekast ugyancsak összefüggésbe hozták a karcagi illetőségű a Kun Mediátor Kft. tulajdonosával, a 15-20 milliárd forintos sikkasztással vádolt „Bróker Marcsival” is. Fazekas Sándor ugyanis még karcagi polgármesterkén tett javaslatot az önkormányzati testületnek, hogy újabb 5 évre hosszabbítsák meg a kft.-vel a városi tulajdonban lévő ingatlanban a bérleti szerződést.