A hazai napelem-iparból élő körülbelül 10 ezer munkavállaló foglalkoztatását veszélyezteti a kormány április 20-i rendelete, amelyben mindössze öt munkanapot adott a kisebb (50-500 kilowattos - kW -) napelem-erőművet tervező hazai vállalkozóknak a jövőbeni támogatásra vonatkozó kérvények benyújtására – közölte lapunkkal Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. (E határidőt az igények befogadását végző közműhivatal az informatikai rendszer összeomlása miatt - a fejlemények tükrében honlapjukon folyamatosan átírt - közleményük szerint egy nappal, vagyis tegnap éjfélig meghosszabbította.) Az érdekképviseleti elnök több százra becsüli ama vállalkozók számát, akik a váratlan lépés nyomán a - jellemzően 10-20 millió forintos költséggel előkészített – terveiket most „kidobhatják a kukába”.
A napelemek által termelt áramot az állam kilowattóránként 32 forintért veszi át, ami a piaci ár több mint két és félszerese. A 2017 előtti, Kötelező Átvételi Tarifának (KÁT) nevezett rendszerben ezt az erőmű működésének kezdetétől 25 évig, míg az azóta érvényes Megújuló Energiák Támogatási Rendszerben (Metár) valamivel több mint 12 évig biztosítják. Így, ha csökkenő mértékben, de továbbra is ösztönzik a napenergia-hasznosítást. Míg a KÁT-rendszerben a támogatási kassza a lakosságon kívüli áramfogyasztók befizetéseiből állt össze és kiapadhatatlannak tűnt, addig a Metár-rendszerben a forrás az EU, a felső határt pedig a magyar kormány évi egymilliárd forintban határozta meg. Hírek szerint ugyanakkor már most két évre való, vagyis mintegy kétmilliárd forintos beruházási igény áll a hivatalban.
A szigorítás nem érinti az 50 kW-nál kisebb napelem-telepeket – így az önellátó háztartásokat -, illetve az 500 kW-nál nagyobb, akár több 10 megawattos (MW) fejlesztéseket sem. (A Magyar Napelem – Manap – Iparági Egyesület becslései szerint a háztartási napelemek összesen mintegy 225 MW-t, az 50-500 kW-sak - melyek egyenként jellemzően ez utóbbi mérethez közelítenek –, illetve a nagyobb naperőműtelepek egyaránt körülbelül 50-50 MW-t képviselnek. Ezek így összeadva a teljes hazai áramtermelő-képesség körülbelül 2 százalékát képviselik.) Szintén nem érintettek az engedélyüket 2017 előtt megkérő 50-500 kW közötti, a Metárnál jóval kedvezőbb feltételekre számító elképzelések sem.
Kiss Ernővel együtt Szolnoki Balázs Manap-elnök is értetlenségének adott hangot a kormány váratlan rendelete kapcsán. Utóbbi adatai szerint a hivatalban talán ha 30, 2017 óta beadott és be is fogadott engedélykérelem fekszik. Ezek értékben a keret alig harminc százalékára rúgnak. Kétségkívül tudni még további több mint 200 beadványról, ám ezek jó része a jelentős spekulációs hányad miatt valószínűleg nem megy át a rostán. A tekintetben, hogy az elmúlt öt nap során hányan éltek a lehetőséggel, egyikük se bocsátkozott becslésekbe. Ugyanakkor Szolnoki Balázs szerint a kérelem javítására rendelkezésre álló egy hónap szinte semmire se lesz elég: az előkészítés legalább fél-egy évet vesz igénybe. Kiss Ernő bízik abban, hogy a magyar kormány megemeli az EU-forrásokból e célra elkülönített keretet. Bár a Metár-rendszer 2027-ig évi egymilliárdot biztosít, Szolnoki Balázs szerint a rendelet a fennmaradó nyolcmilliárd eltörléseként értelmezhető. Eszerint tehát az érdeklődő vállalkozókat a jövőbeni forrástól is megfosztották. Így az ország körülbelül 700-800 MW-nyi napelemteleptől esik el.
Míg a Metár-rendszert tíz év alatt dolgozták ki, az EU végleges engedélye miatt a – KÁT-nál jóval bonyolultabb – engedélyeztetés csak a múlt év második felében indulhatott meg. Egy ilyen folyamat egy-másfél év, amit a kabinet a rendelettel ellehetetlenített - véli Kiss Ernő. Mivel a beadvány egyes elemei néhány hónap alatt hatályukat vesztik, a költségek a keret későbbi feltöltése esetén is kidobott pénznek számítanak.
Bár Metár-alapon egyelőre jóval kevesebben vágnának napelem-beruházásba, mint az azt megelőző KÁT-rendszer szerint, még ez is biztosít megtérülést – véli Szolnoki Balázs. A zuhanó napelemárak ellenére támogatás nélkül, teljesen szabad piaci alapon viszont még mindig nem érné meg a tevékenység – vélekedett.
Abból a szempontból, hogy az Orbán-kabinet a hazai áramtermelés felét napelem-alapra helyezné, a mostani lépés teljesen érthetetlen – fogalmazott Szolnoki Balázs.
