Illiberális államhoz képest nagy a mozgás a török politikában - írja a Mérce. Tavaly év végére a szélsőjobboldali kurd ellenes MHP lényegében betagozódott Erdogan pártjába és együtt indulnak a választásokon. Ellenben az MHP-ból tavaly év végén kivált Jó (İYİ) párt is indul a választásokon, sőt elnökjelöltje a pártvezető Meral Akşener a legesélyesebb jelölt Erdogan megszorítására - legfrissebb felmérések szerint a furcsa módon megmaradt második fordulóban csupán 5 százalékkal kapna ki. Ő egyébként a Kemalista Köztársaság párt támogatásával tud egyáltalán elindulni a választásokon: a Kemalisták 15 parlamenti képviselőjüket átültették a Jó frakciójába, hogy így a párt adhasson egy elnökjelöltet.
Az elnökválasztásnál meglepőbb eredményt hozhat a parlamenti választás, méghozzá a 10 százalékos abszurdan magas parlamenti küszöb miatt. Bár a Jó párt valamennyivel a küszöbb fölött áll, és a Köztársaság Párt biztosan megugorja azt, kérdéses a kurd-újbaloldali párt, a HDP szereplése.
A most 10 százalékos küszöbön táncoló HDP amikor 2015-ben először került be a parlamentbe, Erdoganék el is vesztették a többségüket. Ezután indult el az erdogani lavina a független médiatermékek ellen, és nyerte meg a török elnök pártja az előrehozott választásokat novemberben. Majd 2016-ban jött a puccs, és Erdogan a maradék média, és a másként gondolkodók mellett leginkább a kurd-újbaloldali HDP-vel kezdett leszámolni, terrorizmus támogatásával vádolva a pártot és vezetőit. Börtönbe került a párt teljes vezetése, 8 parlamenti képviselője, 80 polgármestere, és több ezer aktivistája, így a párt egyik társelnöke, Selahattin Demirtas is.
Demirtas, aki jelenleg is előzetes letartoztatásban ül, bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Ennek pillanatnyilag nincs jogi akadálya - persze kérdéses, így marad-e ez: a kurd politikus következő tárgyalása április 30-án lesz. Az indulásra egyébként nincs sok esélye, a szimbolikus gesztus inkább a török szavazókorú népesség 18 százalékát adó kurdok mobilizálására lehet jó.
A teljes cikk itt olvasható.
