Bár felettébb látványosnak nevezhető a bajor tartományi kormány azon rendelkezése, amely szerint júniustól minden közintézmény bejáratához keresztet kell kifüggeszteni, a lépés nem talált pozitív visszhangra Németországban, még kereszténydemokrata körökben sem tapasztalható lelkesedés.
A döntés úgy is értékelhető, hogy "bejelentkezett" Markus Söder március közepén beiktatott keresztényszociális tartományi kormányfő, aki előzőleg a liberálisnak semmiképpen sem nevezhető Horst Seehofert folyamatosan jobbról támadta. Söder, aki egykor egyházjogi kérdésekkel is foglalkozott, az alkotmány határait feszegeti – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Jóllehet a német alaptörvény távolról sem választja szét olyan szigorúan az államot az egyháztól, mint a francia alkotmány, a német állam nem azonosíthatja magát egyetlen vallással sem. Söder ezt a gordiuszi csomót úgy próbálta meg átvágni, hogy azt közölte, nem vallási jelképnek szánják a feszületet, hanem Bajorország kulturális identitását akarja kifejezni. A kereszt ugyanis kulturális identitást fejez ki, a könyörületesség, az emberi méltóság jelképe.
Söder azonban magyarázatával nem győzte meg a koalíciós partnereket. „Nem akarunk kultúrharcot” – kommentálta a Süddeutsche Zeitungnak Carsten Schneider, a szociáldemokraták parlamenti képviselőcsoportjának ügyvezetője a bajor dekrétumot. Utalt arra, a német alkotmány ennyire nem engedékeny az állam és az egyház összefonódását illetően, emiatt is tartja érthetetlennek a döntést.
Az ellenzéki politikusok szerint a szándék egyértelmű: Söder már az októberben esedékes tartományi választásra készül. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy Södert valójában nem a hagyomány, a történelem, a kulturális identitás érdekli, hanem szeme előtt „a megosztás, a kirekesztés célja lebeg egy olcsó választási kampánytrükkel”. Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke figyelmeztetett arra, nem lenne szabad vallási kérdéseket választási kampánytémává silányítani. „Markus Söder számára a szó legszorosabb értelmében semmi sem szent” – fejtette ki. Hozzátette, Bajorországnak a „jelkép politikája” helyett az illegális bevándorlók hatékonyabb kiutasításában kellene eredményeket felmutatnia.
A bajor miniszterelnök azzal is kiverte a biztosítékot, ahogyan a rendeletet – nem csekély teatralitással – bejelentette. Keresztet vitt magával a bajor kormány ülésére, és a kabinetnek otthont adó müncheni állami kancellária épülete előtt a feszülettel fényképeztette magát. Állítása szerint a kereszt Friedrich Wetter müncheni bíboros ajándéka volt.
Bár finoman fogalmazva a jobboldali radikális Alternatívától (AfD) sem áll távol a vallási témák politikai haszonszerzésre való felhasználása, Söder akciója ennek a pártnak sem volt ínyére. Alice Weidel, az AfD frakcióvezetője szintén választási kampányfogással vádolta Södert. Jan Korte, a Balpárt politikusa pedig szintén az alkotmány megsértésével vádolta a bajor miniszterelnököt.
Söder partizánakciója az uniós testvérpártnál is kiverte a biztosítékot. Az Angela Merkel kancellár által fémjelzett CDU egyetlen politikusa sem állt ki a bajor miniszter mellett. Igaz, a nyílt bírálatokról is ódzkodtak.
A vallási vezetők azonban nem fukarkodtak a kritikákkal. Mohamed Abu El-Qomsan, a bajorországi arab közösség vezetője úgy véli, a rendelkezés megsérti az alaptörvény vallási semlegességre vonatkozó passzusát, mivel magától értetődő – tette hozzá a Die Weltben -, hogy a kereszt vallási jelkép. „Sem a zsidók, sem az ateisták, sem a muzulmánok nem tudnak azonosulni vele” – tette hozzá. Meglátása szerint ha meg lehetett hozni ezt a dekrétumot, akkor Bajorországban ismét engedélyezni kell a fejkendő viselését a közintézményekben. Hasonlóképpen nyilatkozott Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus egyházi vezető. Mint mondta, a keresztények is pontosan tisztában vannak azzal, hogy a feszület elsődlegesen vallási jelkép.
