A korrupció magas szintje miatt a legsúlyosabb szankciókkal fenyegető, úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megindítását javasolja Magyarország ellen az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága. A testület szerdán elfogadott véleményében úgy fogalmazott, hogy "a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya, a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással vannak az uniós források magyarországi felhasználására." Ez pedig kimerítheti az EU szerződésében foglalt értékek megsértését és indokolja akár a szavazati jog megvonásához vezető folyamat elindítását.
A képviselők 12 igen szavazattal és 2 tartózkodással fogadták el a szöveget, amelyet csatolnak az EP állampolgári szakbizottságában készülő, a magyarországi helyzetről szóló jelentéshez.
– Valamit tennünk kell! Szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy biztosítsuk a közösségi értékek és szabályok tiszteletben tartását. A 7. cikkelyes eljárás a végső eszköz, hogy rábírjuk erre a tagállamokat – mondta lapunknak Ingeborg Gräßle elnök, a vélemény szerzője az ülés után. A német kereszténydemokrata politikus kifejtette, hogy az EU költségvetésének a végrehajtása megköveteli a jogállami normáknak megfelelő kormányzást. Kérdésünkre megerősítette, hogy a néppárti képviselők "nagyon szorosan együttműködnek" és egyetértenek a szövegben kifejtett állásponttal.
Az eredetileg rövidnek szánt véleménytervezet legalább a kétszeresére bővült az elfogadott módosító indítványokkal. Ezek között szerepel, hogy az EP információt kér azokról a magyar cégekről, amelyek az uniós pénzből megvalósított projektek egyedüli ajánlattevői voltak az elmúlt években. A szakbizottság felszólítja továbbá a magyar kormányt, hogy publikálja azoknak a vállalkozásoknak a listáját, amelyek több mint 15 ezer euró értékben nyertek el EU pályázatokat. Emellett vizsgálatot követel annak kiderítésére, hogy a pályázati kiírásokat valóban egyes társaságok testére szabták-e. A vélemény méltatja a civil társadalom szerepét a korrupció elleni küzdelemben.
A szavazáson ugyanakkor nem kapott többséget a javaslat, hogy az Európai Bizottság függessze fel az uniós források kifizetését azoknak a tagállamoknak, amelyek nem csatlakoznak az Európai Ügyészséghez. Magyarország ezek közé tartozik.
A parlamenti szakbizottság statisztikai adatok sokaságával támasztja alá az értékelését. Hangsúlyozza, hogy 2016-ban a 28 tagország közül Magyarország kapta a legmagasabb összegű pénzbüntetést az EU források szabálytalan felhasználása miatt. A 2004-2017 között folyósított mintegy 30 milliárdnyi fejlesztési forrásból a pénzügyi szankció összege meg fogja haladni az egymilliárdot.
A Fidesz EP-delegációjának nevében megszólaló Deutsch Tamás "politikai blöffnek” nevezte az előterjesztést, amely "egyoldalú és politikailag elfogult." Ingeborg Gräßlét megkérdeztük, hogy mit szól frakciótársa értékeléséhez. "Ebben a házban mindenki elmondhatja a véleményét" – felelte.
