Az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. Az uniós testület szerint a két tagjelölt ország megfelelő haladást ért el a felkészülésben, a tagság lehetőségének felvillantása pedig a megkezdett reformok folytatására sarkallja majd a két országot.
A bizottsági javaslatokról a tagállamok vezetői fognak határozni júniusi brüsszeli csúcstalálkozójukon. A huszonnyolcak megosztottak, többen kifogásolják a szervezett bűnözés és a korrupció még mindig magas szintjét a Nyugat-Balkánon. Az általános hangulatból ízelítőt adott Emmanuel Macron francia elnök, aki keddi strasbourgi beszédében azt mondta: addig nem érdemes a bővítésről vitázni, amíg az EU meg nem reformálja önmagát. Magyarország viszont a nyugat-balkáni országok csatlakozásának az élharcosa, és ha rajta múlna, siettetné a folyamatot.
Keddi előterjesztésében az uniós „kormány” hangsúlyozza, hogy Albániának és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak még rengeteg tennivalója van, ha teljesíteni akarja az EU-tagság feltételeit. Különösen nagyok a lemaradásaik a jogállam és a demokratikus intézményrendszer kiépítése terén. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc, a közigazgatás korszerűsítése és a gazdaság versenyképességének a javítása is sok kívánnivalót hagy maga után.
Az EU huszonnyolcak utoljára négy évvel ezelőtt kezdtek csatlakozási tárgyalásokat egy tagjelölt országgal, Szerbiával. Montenegró 2012 óta folytat megbeszéléseket a tagállamokkal. Bosznia-Hercegovina és Koszovó egyelőre azért küzd, hogy megkapja Brüsszeltől a tagjelölti státuszt. A volt jugoszláv tagköztársaságok uniós közeledését kétoldalú viták is hátráltatják.
Az Európai Bizottság kedden elfogadott bővítési csomagja értékeli a 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat kezdett Törökország felkészülését is. Ankarával egy ideje megszakadtak a megbeszélések, és a brüsszeli testület nem is áltatja azzal a török vezetést, hogy hamarosan ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek. Mint Johannes Hahn bővítésért felelős biztos fogalmazott: Törökország óriási léptekkel távolodik az európai értékektől, különösen a jogállam és az alapvető jogok tiszteletben tartásának követelményétől.
