A következő kormányzás szándékaim szerint demográfiai súlypontú lesz - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, miután a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott a vasárnapi választásokon. Kovács Zoltán kormányszóvivő tolmácsolása szerint ez "a nemzetnek és a családoknak kedvező intézkedéseket jelent". Az elképzelés nem új, hiszen a miniszterelnök már tavaly májusban ismertette a kormány hosszú távú demográfiai csomagjának célkitűzéseit. Ezek közé tartozik, hogy 2030-ra a mostani 1,5 százalékos termékenységi rátát 2,1 százalékra kell emelni.
Konkrét intézkedéseket is említett, például a családi adókedvezmény további emelését, a gyermeket vállaló fiatal nők számára a diákhitel tartozás felének vagy egészének elengedését (a gyermekek számától függően), a diplomás gyed idejének kitolását, vagy a bölcsődefejlesztést, amire idén 10 milliárd forintot fordítanak. A kormányt is aggasztja, hogy sokkal többen halnak meg, mint amennyien születnek, csökken a gyermekvállaló korosztály aránya, ám a javaslatokat szakemberek részéről több kritika érte. Demográfusok szerint ezek az intézkedések érdemben nem járulnak hozzá, hogy növekedjen a gyermekvállalási kedv.
Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ezen a téren milyen további tervei vannak a hamarosan felálló negyedik Orbán-kormánynak. Szerettük volna megtudni, terveznek-e új programokat, mondjuk a 2008 óta változatlan családi pótlék emelését, vagy, hogy a jövőbeni intézkedések hogyan érintik a költségvetést, ki lesz a felelőse, illetve lesz-e önálló minisztériuma a területnek. Kérdéseinkre estig nem kaptunk választ.
Orbán Viktor ugyanakkor a választások előtt néhány nappal a kormányközeli Figyelőnek adott interjút, amiben arról beszélt, a kormány 2019 januárjától olyan versenyképességi program végrehajtásába kezd, melynek alapját a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi kiadványai szolgáltatják. A portfolio.hu gazdasági portál részletesen elemezte a "Versenyképesség és Növekedés" című jegybanki kötetet, amely demográfiai intézkedésekre is javaslatokat tesz.
Az MNB szakértői a gyermek születése után járó egyszeri anyasági támogatás növelésére, a kétgyermekesek családi adókedvezményének további emelésére, a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, a napközbeni gyermekellátás fejlesztésére, családbarát munkahelyi környezet kialakítására tettek javaslatot. Fontosnak tartanák a gyed felső határának növelését is. A gyed jelenlegi összege a figyelembe vehető jövedelem 70 százaléka, de az ellátás összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát. Az MNB szerint ezen kellene változtatni, mert a gyermekvállalás miatt jelentősen csökkenhet a magasabb jövedelműek bevétele.
Az intézkedések többségével továbbra is csak a jómódú családok gyermekvállalását támogatná az állam - állítja Szikra Dorottya szociológus. Véleménye szerint a kormány családpolitikájában hatalmas aránytalanságok vannak, a kedvezmények nagy részével a szegényebb családok nem tudnak élni, még akkor sem, ha legálisan, de alacsony fizetésért dolgoznak. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az egyszeri anyasági támogatás jelentős megemelése valóban segítséget jelenthetne a szegényebbeknek is és valamelyest növelhetné a születések számát. A családi pótlékot sem emelték már tíz éve, helyette a családi otthonteremtési kedvezményre (csok) fordították az extra forrásokat, amivel ugyancsak a jómódú családoknak kedveztek. Szikra Dorottya szerint világosan látszik, a kormány csak a tehetősebb családok gyermekvállalását szeretné ösztönözni. Ugyanakkor nem fordít figyelmet a demográfiai gondok másik kulcsterületére, a magas halálozási rátára, amely magasabb színvonalú és mindenütt elérhető egészségügyi ellátással és az alsó rétegek életkörülményeinek javításával lenne orvosolható.
