Alekszandr Zaszipkin bejrúti orosz nagykövet – a Hezbollah elnevezésű, libanoni síita militáns szervezethez köthető al-Manár tévécsatornának adott nyilatkozatában – azt mondta: ha az amerikaiak rakétát indítanak Szíria ellen, akkor a Szíriában jelen levő orosz haderő le fogja lőni a rakétát, és csapást fog mérni annak indítási helyére is.
Donald Trump amerikai elnök azonban szerdán kategorikusan leszögezte, hogy „jönni fognak rakéták”.
„Készülj, Oroszország, mert jönni fognak, szépek, újak és okosak” – fogalmazott Trump, már jól ismert, sajátos stílusában, és hozzátette: Oroszországnak nem kellene partnerséget vállalni „egy gázzal gyilkoló állattal, aki öli a saját népét, és még élvezi is”.
Trump kedden elhalasztotta tervezett latin-amerikai látogatását is, hogy az esetleges katonai akció előkészítésére összpontosítson.
A Bassár el-Aszad szír elnök rezsimje elleni amerikai rakétacsapás eshetősége azután merült fel, hogy szombaton feltételezhetően vegyifegyver-támadást hajtottak végre a még a kormányellenes lázadó erők kezén levő, Dúma nevű település ellen. Szíriában tevékenykedő segélyszervezetek illetékesei szerint legkevesebb hatvanan meghaltak. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO azt közölte szerdán: mintegy ötszáz főt kezelnek olyan tünetekkel, amelyek mérgesgáztámadásra utalnak.
Az Oroszország támogatását élvező szír kormány koholmánynak nevezi a vegyifegyver-támadásról szóló állításokat.
Tény ugyanakkor, hogy a támadás után – amelynek során akár alkalmaztak mérgező gázokat, akár nem – a Dzsais al-Iszlám, az a felkelő szervezet, amely mindaddig uralma alatt tartotta Dúma települést, beleegyezett, hogy visszavonul onnan. Ezt jelentős sikerként könyvelheti el Aszad elnök.
Washington és egyes szövetségesei – köztük a franciák – fontolóra vették, hogy megtorló csapást mérnek a szíriai kormányerőkre, különösen azután, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában az oroszok megvétózták azt az amerikai határozati javaslatot, amelynek értelmében egy újonnan létrehozandó, független, pártatlan nemzetközi szakértői testület vizsgálhatta volna ki a szombati halálos incidens körülményeit.
Az oroszok alternatív határozati javaslatot nyújtottak be. Abban – nyugati beállítás szerint – mintegy vétójogot akartak biztosítani maguknak a vizsgálat majdani megállapításait illetően, amennyiben azt indítványozták, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakemberei vizsgálják ki az állítólagos vegyifegyver-támadásokat. Az orosz javaslatot a nyugatiak lesöpörték az asztalról.
A Kreml szerdán olyan nyilatkozatot tett közzé, amelyben úgymond reményének adott hangot, hogy az érintett felek mindegyike tartózkodni fog olyan tettektől, amelyek „destabilizálhatják” a már most is törékeny közel-keleti helyzetet. Ez annak a „higgasztó” moszkvai retorikának a továbbvitele, amit hétfőn Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes használt. Bogdanov akkori kijelentése szerint nem áll fenn olyan veszély, hogy a fejlemények spirálja amerikai-orosz ellenségeskedéshez vezessen. Trump Twitter-üzenetbe foglalt szerdai fenyegetőzésére azonban az orosz külügyminisztérium szóvivője már azzal az állítással reagált, hogy az úgynevezett „okos rakéták” amerikai részről történő alkalmazása a szíriai helyszíni bizonyítékok eltüntetésének a célját szolgálná.
Szerdán Damaszkuszba érkezett egy orosz delegáció, amelyben a törvényhozás több tagja, valamint egy olajban gazdag szibériai térség kormányzója kapott helyet. A küldöttség a fővárosban találkozik Aszad elnökkel. Azt nem tudni, hogy pontosan mi a célja az orosz küldöttség látogatásának – hacsak nem maga a puszta látogatás és az Aszaddal való damaszkuszi találkozó ténye, annak a nemrég elterjedt híresztelésnek a cáfolataként, hogy Aszad elnök elmenekült volna Szíriából.
