Mint arról korábban már írtunk, Bayer leleplezőnek szánt cikksorozatot tett közzé hanganyagok alapján. Erre reagálva, kiállt a nyilvánosság elé a Migration Aid vezetője, Siewert András, aki az egyik felvétel szereplője. Arról beszélt: rejtélyes idegen kereste meg, akiről rögtön azt gyanította, hogy valamiféle titkosszolgálati ügybe akarja belekeverni. Bejelentést tett az illetékes hatóságnál, és elment arra a találkozóra, ahol – mint később kiderült – a Magyar Idők által közzétett hangfelvétel készült. A rejtélyes idegen a Magyar Helsinki Bizottságot és egy európai civil szervezetnél dolgozó magyar férfit is megkeresett, az utóbbival folytatott beszélgetésről készült felvétel később egy izraeli laphoz került.
Az egyes "játszmák" célja az volt, hogy a kiszemelt civilszervezeti vezetőket megtévesztéssel olyan helyzetekbe keverjék, amelyben kínos fényben feltüntethető dolgokat mondanak. A privát üzleti beszélgetéseknek hazudott találkákról titokban hanganyagot készítettek, majd ezeket a felvételeket tendenciózusan megvágták és újságokhoz juttatták el.
A szaknyelven aktív intézkedéseknek nevezett támadássorozat mérete – a személyes találkozókat Bécsben, Amszterdamban, Londonban és New Yorkban tartották –, továbbá kifinomultsága arra utal, hogy titkosszolgálati képességekkel rendelkező társaság intézhette a műveletet. Úgy tudni, a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) élénk figyelemmel kísért több találkozót is.
Az eljárásmód szinte minden esetben ugyanaz volt. Nemlétező cégek köré kerítettek legendát: mesét, webszájtot, LinkedIn-profilokat. Több ilyen kamuprofilt használtak fel különböző célpontoknál is: az azonos taktika mellett innen lehet tudni, hogy egy művelet része volt az összes akció. Hasonló módszer volt az is: a célszemélyek emailt kaptak a kamucégek honlapja alá tartozó emailcímekről. A levélben üzleti megbízás lehetőségét vetették fel. Azt, aki a csali e-mailre ráharapott, megpróbálták személyes találkozóra rábeszélni. Ha összejött a találkozó, akkor "nyomulós" kérdezéstechnikával igyekeztek ráerősíteni a támadók.
Arra, hogy a magyar kampányra készülhetett a pakk, a végső címzett Magyar Idők mellett az időzítés és a célszemélyek, a kormányzati retorikában ellenségként szereplő civilek köre utal. A támadók összesen kilenc célpontnál dobták be a csalit.
A sztoriban feltűnően sok az izraeli szál. A titkos társaság egyik személyesen is előkerülő alakja, Siewerttel „Grigori Aleksandrov”-ként, találkozott, egy ukrán filozófussal viszont már „Andrej Novak”-ként. A rejtélyes férfi mindkét beszélgetőtársa szerint keleties, izraeli akcentussal beszélte az angolt.
Érdekes módon a nyelvi profil mellett az alkalmazott eljárásmód is illik az izraeli magán-titkosszolgálatról szóló cikkekben leírt módszerekre.
Az egyik ilyenről az izraeli Globes 2013-ban írt cégportrét. "Leggyakoribb taktikájuk: embereiket külföldi cégek képviselőjeként találkozókra küldeni, és – hogy hitelesnek tűnjön – meg is kreálják a kitalált cégeket. Ezek a források azt állítják, hogy az ügynökök gyakran külföldön szeretik nyélbe ütni a találkozókat” – állította a lap.
Ráadásul van olyan cég, amelyik Kelet-Európában is aktív, így nemrégiben egy izraeli hátterű biztonsági céggel nyomoztattak a román korrupcióellenes ügyészség vezetőjével szemben, de a vállalkozás feltűnt a Weinstein-féle zaklatási ügyben is.
Lapunkhoz eljutott információink szerint a magyar elhárítók is lehetségesnek tartják, hogy izraeli hátterű biztonsági cég áll a magyar civileket érintő akciók mögött.
