"Ha az ellenzék hatalomra juttatásával kalandos vállalkozást indítanának el a választók, amely nem kevés kiszámíthatatlan fordulat után elvileg még boldog befejezéssel is zárulhat. Ám rút zavaros időket is hozhat, ami jó eséllyel egy másik erős kezű vezető felemelkedésével végződne" - ezzel dodonai jóslattal kedveskedik a 444.hu olvasóinak Tölgyessy Péter.
Az elemző - aki az előző ciklusban a Fidesz egykori országgyűlési képviselője is volt – szerint a csaknem kizárólagos témává tett migráns-kampány választói magatartást befolyásoló ereje szükségképpen elgyengült. Mára az ellenzék korrupció elleni fellépése, a kormányfő környezetének látványos gazdagodása, hatalmának kihívó fitogtatása ennél sokkal erősebb történetté emelkedett. Vagy másfél évtizede ezzel először van a hazai állampolgári hiteket jobban megmozgató téma az ellenzék oldalán. Így egyáltalán nem véletlen a hatalom hódmezővásárhelyi kudarca.
S bár a legkülönbözőbb közvélemény-kutatások a négy évvel ezelőtti tényleges eredményénél magasabbra mérik a Fideszt, Tölgyessy Péter úgy véli: a Fidesz nem éri el korábbi kétharmados mandátumarányát, de megtartja biztos parlamenti többségét. „Ám ma már az ellenzék felülkerekedése sem lehetetlen.”
Az elemező nyíltan beszél arról, hogy a közvélemény-kutatások kevés pontos állítást mondanak az emberek valóságos pártpreferenciáiról, és hogy a Fideszt hosszú ideje felülbecsülik. Ezért azonban nem a módszertani hibák okolhatók, hanem mert nincs valóságos közvélemény. Szerinte az csak tényleges polgári társadalmakban, viszonylag szabad véleménynyilvánítás mellett létezhet. „Nálunk a mérés tárgya, a közvélemény maga, ami részben hiányzik.” Az állampolgárok mást mondanak munkahelyükön, másképpen beszélnek üzleti partnereikkel, főnökeikkel és kollégáikkal, barátaikkal és családtagjaikkal. Olykor talán maguk sem tudják, mi is az igazi véleményük – mondja.
Arra a kérdésre, hogy mennyire súlyos probléma valójában a korrupció, az elemző azt válaszolja: „ez az egyik legsúlyosabb alapbaj, ám elsősorban nem az általa elragadott összeg nagysága következtében, hanem inkább a belőle származó hibás, de mégis széles körben elképzelt felemelkedés modell miatt. A magyarok többsége kevésbé hisz a munkával: tehetséggel és szorgalommal, piaci innovációval való felzárkózás lehetőségében. A sikert inkább a leleményes szabálykerüléstől, az állam és megrendelők lenyúlásától, a közadók kikerülésétől reméli.”
Az interjú első része teljes terjedelmében itt olvasható.
