Nagyon klassz kis utcában lakunk, itt utoljára 1995-ben robbantottak kézigránátot, azóta nyugi, virágok, madárcsicsergés. Az utca végén, a Körvasút sor sarkán van a Germanus Gyula Iszlám Kulturális Központ és Durics Hilmi Husszein Mecset. A kutyát nem zavarja. Legalábbis a miénket egyáltalán. Ott szoktunk elsétálni előtte, és míg korábban egy fiatal dobermann ugatott ránk az épület kerítése mögül, amióta a Magyar Iszlám Közösség lett a gazda, már végképp semmi sem zavarja a terrierünket.
Az egész említésre se lenne érdemes, ha a Fidesz helyi képviselője - bizonyos Szatmáry - nem aggódná magát halálra miattunk (köszi, mi is aggódunk miattad), és ha valaki nem küldött volna a minap infantilis trollokat az itteni polgármester, Karácsony Gergely nyakába, hogy magukat muzulmánnak maszkírozva köszönjék meg a mecsetet.
Persze nem őket illeti, de a helybeliek egyikeként csak azt tudom mondani: Szívesen! Kutyatulajdonosként az ember sok mindenkivel beszélget, ezt Bächer Iván szíves közlése révén már azelőtt tudtam, hogy kutyánk lett volna. Na, a Paskál utcában egyetlen szomszéd sem állított meg azzal, hogy micsoda borzalom, migránstömegek árasztják el Észak-Zuglót! Meglehet, csupán azért, mert nem árasztották el. A mi moszlimjaink udvarias, csöndes emberek, örülnek, hogy van hol összejönniük. Továbbá főként magyarok, pont olyanok, mint az utca lakói.
Ha már magyarkodni akarunk, Durics Hilmi Husszein budai főmuftinak szerepe volt abban, hogy Sopron végül nem lett osztrák város: albán és bosnyák muszlim katonáival a magyarok mellé állt, egyiküket Ágfalvánál halálos lövés érte. Ahmetnek hívták, de hát Szatmáry képviselő ezt biztosan tudja. A lényeg az, hogy a mieink deklaráltan magyar moszlimok, akiknek felekezetét a magyar állam elismeri, továbbá mindenféle módon ellenőrzi. Nem jelentenek veszélyt, és nem zavarnak senkit.
Ellentétben a politikussal, aki szívesen ugrasztana magyart a magyar ellen, csak maradhasson képviselő. Elhitetné, hogy mecset mellett nem jó lakni, no go zóna lesz tőle Zugló. Ugyan már!