Számomra egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzék, esetleges győzelme esetén, nem a közös kormányzásra, hanem az úgynevezett technikai koalíció megvalósítására, egy következő választás törvényi előkészítésére törekszik. Ez az elképzelés sajnos millió sebből vérzik. Először is feltételezi a kétharmados ellenzéki győzelmet, amelyre a Jobbik és az LMP elutasító magatartása miatt azért nagy összegben nemigen fogadnék. Másrészt minden problémát a jelenlegi választási rendszerre fog, amivel lényegében felmenti az ellenzéket nyolc év tehetetlensége alól. Meggyőződésem, hogy óriásit téved az, aki azt hiszi, hogy pusztán a választási rendszer átírásával jelentősen lehet változtatni a jelenlegi erőviszonyokon. Ráadásul, ha kormányzás helyett az ellenzéki pártok ismét egymásnak esnek, az éppen alkalmatlanságukat bizonyítja, ami rendkívüli kiábrándultságot okozhat híveik körében, és megalapozhatja a Fidesz restaurációját. A technikai koalíció csak arra jó, hogy el lehessen odázni a legfontosabb tennivalókat. Bizony akár tetszik, akár nem: nem lehet megspórolni egy közös kormányzást megalapozó szellemi tevékenységet, amelyet az érintettek immár nyolc éve húznak-halasztanak. Ennek hiányában csupán annyi történik, hogy újabb milliárdokat dobunk ki az ablakon egy megismételt választás kedvéért, amelynek az eredménye nagyon is kétséges.