Csúcsokat döntött idén a húsvéti élelmiszervásárlási roham, egyebek mellett az országgyűlési választás előtt nem sokkal a kormány által a 2,7 millió nyugdíjasnak kiosztott Erzsébet utalványoknak köszönhetően. Ugyancsak növelték a kiskereskedelmi forgalmat az év eleji újabb kötelező béremelések is. Sok kereskedő mégis arra panaszkodott, hogy a nagypénteki munkaszüneti nap miatt összességében forgalom- és bevételkieséssel szembesült. A parlament tavaly fogadta el Orbán Viktor javaslatára, hogy a Húsvét előtti péntek is pihenőnap legyen. A szakszervezetek, szakmai, érdekvédelmi szervezetek véleménye alapján - amit a közvéleménykutatások is megerősítetek -, a nagy többség ugyan december 24-ét javasolta szabadnapnak, de a miniszterelnök és a parlament végül másként döntött.
A kereslet érzékelhetően a drágább, minőségi termékek irányába mozdult el. Több fogyott a hagyományosan érlelt, füstölt parasztsonkából és 20 százalékkal bővült a csokinyúl eladás is, viszont kevesebb csokitojás fogyott. Érezhetően növekedett a minőségi csoki, vagyis a legalább 50 százalékban kakaót tartalmazó termékek iránti kereslet. A szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy szezontól és élelmiszerterméktől függetlenül a magasabb ár nem jelent önmagában garanciát a jobb minőségre. Előfordul ugyanis, hogy a kis kézműves húsüzemben például nem tudják azokat a higiéniai követelményeket teljesíteni, mint az előírások és ellenőrző rendszerek alkalmazásával működő nagy cégek.
A nagypénteki kieső forgalom azért is érinti érzékenyen a vállalkozásokat, mert égetően szükségük van a nagyobb bevételekre. Ugyanis, bár csekély mértékben enyhült a szakemberhiány, azért még mindig több ezer munkavállaló hiányzik. Az új munkaerő pedig rendszerint magasabb fizetést kér.
A megnövekedett ünnepi forgalomban is érezhető volt a szakemberhiány, és nemcsak az eladótérben, hanem a vásárlók elől rejtett háttértevékenységekben is. A kiskereskedelmi cégek logisztikai raktáraiban és az egyre népszerűbb online kereskedelemben is folyamatosan növekszik a munkaerő iránti igény – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A G-Roby, a Tesco, a CBA, az Auchan, de sok iparcikk, illetve háztartási, illatszer kiskereskedelmi lánc is bevezette, vagy erősíti a webáruházi rendszerét. Nemcsak a raktárak kiszolgálására kell a többlet munkaerő, hanem a saját szállító flottával rendelkező láncok esetében a fuvarozási feladatokat is számottevően nőttek.
Részben összefügg a szakemberhiánnyal, de ettől függetlenül is megindult a kereskedelemben is a digitalizáció. Elsősorban a nagy alapterületű raktárakban már Magyarországon is jelentős szerep jut az informatikának, a készletnyilvántartástól kezdve az áru összetételig. Néhány helyen már gyakorlatilag emberi közreműködés nélkül állítják össze robotok - automata targoncák segítségével -, a szállítmányokat. Az szupermarketek raktáraiban a dolgozó egy kis kézi leolvasóval azonosítja a polcokon elhelyezett termékeket – említette Vámos György. Egyre több kiskereskedelmi lánc üzletében jelennek meg az automata pénztárak. A vevőnek ugyanúgy le kell olvastatnia a berendezéssel a kiválasztott termék vonalkódját, mint ahogyan a pénztáros tenné. A digitális berendezés azonnal továbbítja az információt a vásárolt termékről a központi adatbankba, így folyamatosan nyomon követhető az áruforgalom és a készlet állása. Terjedőben a polcokon a digitális árkijelző is. Ez nagyban meggyorsítja és egyszerűsíti egyebek mellett az akciókra, a változó árakra vonatkozó tájékoztatást. Sok vita elkerülhető ezzel a megoldással, mert jelenleg még gyakran előfordul, hogy akarva, akaratlan az akciós árat kint felejtik, de már a teljes árat számolja fel a pénztárgép a termékért. Igaz, a jogszabály kimondja, hogy a vevőnek a polcon jelzett (olcsóbb) árat kell csak kifizetnie, feltéve, ha észreveszi a tévedést.
A családi, mikro és kisvállalkozások számára azonban drága és nem gazdaságos akár egy automata pénztárgép beszerzése sem, de a készletnyilvántartást nagyban segítheti az informatika bekapcsolása.