Szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után még vonultak az utcákon és folytatták a tüntetést. Az egyik diákot a KRESZ megsértése miatt akarják meghallgatni a rendőrségen, és ezzel nincs egyedül, írja az Index.hu.
A portál egy másik olvasója már meg is kapta a BRFK határozatát: 50 ezer forintra büntették a KRESZ gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályának megsértése miatt. Ugyanerről számol be a 444.hu is: egy a februári demonstráción részt vevő, nem fiatalkorú diák küldte el nekik a határozatot, mely szerint a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 50 ezer forintos bírságot kell befizetnie. A rendőrségi határozatban azt írják, többször felszólították, hogy szabálysértő magatartását fejezze be, aminek nem tett eleget. A diák szerint viszont egyáltalán nem figyelmeztették, sőt, el se mondták, hogy miért kérik el az adatait.
A sajtó munkatársait is büntetik: a diáktüntetéseken újságíróként, fotósként részt vevőket is tömegesen igazoltatta és idézte be a rendőrség. A Képszerkesztőség nevű fotóügynökség egy fotósa már meg is kapta határozatát, mi szerint 50 ezer forintos bírságot szabtak ki rá is, melyet 30 napon belül be kell fizetnie.
Több diáktüntető fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédőihez azzal, hogy a rendőrség eljárást indított ellenük, írja a szervezet Facebook-oldalán. Mint fogalmaznak, minden körülmények között kiállnak a polgárok gyülekezési szabadsága mellett, ezért segítséget ajánlanak minden olyan békés diáktüntetőnek, akiket a tüntetéseken vagy azt követően igazoltattak a rendőrök, majd szabálysértési eljárást indítottak velük szemben.
Szó sincs arról, hogy egy tüntetés hivatalos befejezése után ne lehetne tovább tüntetni, és az ne élvezné a gyülekezési jog védelmét, mondta az Indexnek Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője. Minden olyan eset a gyülekezési jog alá tartozik, amikor állampolgárok egy csoportja közösen gyakorolja véleménynyilvánítási szabadságát. Mikor egy csoportnak nincs szervezője, így nincs, aki bejelentse a gyülekezést, spontán tüntetésről van szó, még ha az gyakorlatilag egy bejelentett rendezvény folytatása is. A rendőrségnek ilyenkor fel kell ismernie, hogy továbbra is a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó esemény zajlik. Ha ez törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét, a rendőrségnek nincs joga azt feloszlatni.
A február 23-i vonulás résztvevőit a rendőrség a KRESZ megsértésére hivatkozva igazoltatta, és ez alapján indít szabálysértési eljárást. Ez azonban Hegyi szerint biztosan nem egyeztethető össze a rendőrségnek azzal a kötelességével, hogy csak a szükséges esetben és csak arányosan korlátozza a tüntetők jogait. A közlekedés szempontja akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Olyankor a rendőrség felszólíthatja az embereket, hogy vonuljanak a járdára vagy kevesebb sávra. Ám erre is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség mindent megtesz azért, hogy kommunikáljon a tüntetőkkel.
A diáktüntetések szervezői szolidaritásból, a diákok összetartása jegyében, és a véleményszabadságban való hitük miatt úgy döntöttek, segíteni fognak a nehéz helyzetbe került résztvevőkön, akiket az aránytalan rendőri fellépés során meghurcoltak. Ezért pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből kifizetik a diákok bírságát, olvasható a Független Diákparlament és a Diákvagyok Facebook-oldalain.
