Nincs teljes egyetértés az LMP-n belül arról, hogy milyen módon lenne érdemes belemenni a többi párttal való választási együttműködésbe. A hivatalos narratíva szerint a párt csak a széleskörű – tehát a baloldalt és a Jobbikot is magába foglaló – összefogásban venne részt, e nélkül ugyanis nem lehetne legyőzni a Fideszt. Párton belül viszont sokan úgy gondolják, hogy külön-külön az MSZP-Párbeszéd-Demokratikus Koalíció tengellyel, valamint a Jobbikkal is érdemes lenne koordinálni, mert az összes LMP-s jelölt talpon maradása automatikusan Fidesz-győzelmet hozna.
Lapunk információi szerint a párt két egyéni jelöltjének, Kassai Dánielnek, valamint Ságodi Zoltánnak a visszalépése is ennek az ellentétnek a következménye, a politikusok ugyanis saját elhatározásból – tehát nem központi utasításra - döntöttek úgy, hogy mégsem indulnak április 8-án. Kassai Dániel – aki Kunhalmi Ágnes javára lépett vissza – erre vonatkozó kérdéseinkre nem kívánt válaszolni. Hadházy Ákos társelnök szerint a visszalépésről szóló döntés esetében „egybevágott az elnökség tagjainak és a jelöltek véleménye”, az pedig nem fontos, hogy ez a lépés kinek a fejében fordult meg először. Arra a felvetésre, hogy Kassai Dániel erről egyeztetett-e az elnökséggel, a társelnök azt mondta: „nyilván nem úgy tette, hogy nem szólt erről”. Azt is megjegyezte, hogy az elnökség nem akarta a visszalépésről lebeszélni.
Kassai kiesése egyébként jelentős pénzbeli veszteséget is jelent a pártnak, a legmagasabb 597 millió forintos állami támogatás ugyanis csak 106 induló jelölt esetén jár. Százöt talpon maradt induló esetében viszont már 150 millió forinttal csökken az összeg, így párton belül néhányan azt is felvetették, hogy polgári perrel való fenyegetéssel bírják rá a visszalépést fontolgatókat, hogy mégis maradjanak jelöltek. Hadházy Ákos szerint jogi nonszensz lenne, ha ilyen per indulna bárki ellen is, a jelöltek ugyanis szabadon dönthetnek a visszalépésükről.
A társelnök egyébként több alkalommal is elmondta, hogy ha nem lesz szervezett koordináció az ellenzéki pártok között, akkor ő is visszalép majd saját körzetében Harangozó Tamás javára. - Nem vagyok hülye. Ha nem lesz megegyezés, akkor nem fogok úgy nekimenni a választásnak, hogy van egy trafikos Pista, aki majd röhög a markában, mert az ő 35 százaléka elég a győzelemhez - fogalmazott a trafikbotrányba keveredett szekszárdi polgármesterre utalva.
Hadházy Ákos egyébként azt az információnkat megerősítette, hogy „vannak dilemmák a párton belül” az összefogással kapcsolatban, mert „ez egy olyan ördöglakat (a választási rendszer – a szerk), amelyet a Fidesz szándékosan rakott össze”. - Azzal, hogy visszalépett két jelöltünk, egyik a Jobbik, a másik az MSZP javára, bizonyítottuk a megegyezési szándékaink valódiságát – tette hozzá.
Az ellenzék között az is nehezíti a megállapodást, hogy több párt is sérelmezi: nem egyenlő mértékű „áldozatot” hoztak a kormányváltás érdekében. Az MSZP-Párbeszéd és a DK megállapodása következtében 58-46 arányban (plusz két független) osztották fel a 106 egyéni körzetet. Ez azt jelentette, hogy Gyurcsány Ferencék 149 millió forintos állami támogatást kaptak, míg az MSZP 298 millió forintosat, míg ha mind a 106 körzetben állítottak volna jelöltet, akkor 597 millió forint lett volna a kapott összeg. Az LMP-nek azonban még a két visszalépéssel is több jelöltje marad talpon mint 80, márpedig ennyi jelöltért 448 millió forint jár.
Az egyéni körzetekben való indulás a pénzen kívül a töredékszavazatok miatt is fontos, a vesztes jelöltre leadott szavazatokat ugyanis beszámítják a mandátumkiosztás során. Ha viszont egy párt nem indul egy körzetben, akkor értelemszerűen töredékszavazata sem keletkezik.
Hadházy Ákos szerint a kormányváltás nem az áldozatokon múlik, hanem azon, hogy az emberek elhiszik-e, „ki tudjuk húzni ebből a posványból” az országot. Hozzátette, továbbra is nyitottak az együttműködésre, ám a Jobbik és a szocialisták is azt jelezték, hogy nem hajlandók egymással egyeztetni. - Továbbra is figyeljük az eseményeket, hátha megváltozik az álláspontjuk – tette hozzá.
